Leigazolták az egyik legismertebb tényfeltárót

Rádi Antónia tényfeltáró újságíró a HVG főmunkatársi pozícióját cserélte fel az adományokból működő Átlátszóra.

Az Átlátszó.hu-nál folytatja az újságírást Rádi Antónia, az egyik legismertebb és legrégebben folyamatosan ezen a pályán dolgozó magyar oknyomozó zsurnaliszta. Rádi máris publikált egy cikket az oldalon, témája a belvárosi ingatlanpanama.

Rádi a Népszabadságnál kezdte a pályafutását 1993-ban. 1998-ban ő tárta fel a Kaya Ibrahim-ügyet, vagyis azt, hogy összesen 13, a Fideszhez köthető cég került egy Kaya Ibrahim nevű férfi tulajdonába, majd a cégek fantomizálódtak. Tényfeltáró cikkeiért már 29 évesen megkapta a Pulitzer-emlékdíjat.

Rádi Antónia 1999-ben jogászi végzettséget is szerzett.

Rádi 2000 és 2015 között a HVG főmunkatársa volt, ahol a legkeményebb ügyek feltárása fűződött a nevéhez. Az egyik legemlékezetesebb a székesfehérvári maffiaügyről szóló 2003-as cikke volt, ami alapján az ügyészség 2005-ben vádat emelt ellene szándékos államtitoksértés miatt. A bíróság azonban 2008-ban jogerősen is felmentette.

Az Átlátszó egyébként közölte, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt olvasóik adakozói kedve, ennek köszönhetően büdzséjük, amiből a tényfeltáró újságírókat is fizetik, duplájára ugrott.

Rádi Antónia fontosabb írásai:

A Josip Tot-Kaya Ibrahim sztori (Eltűnt útlevél, eltűnt cégek, Népszabadság, 1998. augusztus 10.; Kaya Ibrahim egy napja, Népszabadság, 1998. augusztus 13.)

Minősített esetek – kormányközeli botránykrónika (Mozgó Világ, 2002. március 28.)

Pintér Sándor belügyminiszter ügyei (Tábornoki  kar, HVG, 2002. február 16., Több mint testőr, HVG, 2004. május 15., Kapitány a hídon, HVG, 2007. május 19.)

Labdarúgó-ultrák és a politika (Erőnek erejével, HVG, 2013. március 16., Büntető rúgások, HVG, 2013. április 20.; A börtön ablakába, HVG, 2013. október 19.)

Régi botrányok utóélete (A fiók mélyéről, HVG, 2013. március 9.)

Clodo-interjú (A táskában egymillió német márka volt – HVG, 2013. szeptember 28.)

  • Megosztom