Egy törvénymódosítás ellehetetleníti a btl-cégeket

Mostantól csak feketén dolgozhatnak a btl- cégek – fest borús jövőt az Eventblog szerzője a hétfőn elfogadott egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénymódosítási javaslat nyomán. Legálisan nem tudnak majd hostesseket alkalmazni, miközben az Apeh pont a termékbemutatókra száll rá.

Az Országgyűlés hétfőn délután 303 igen, 48 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett elfogadta a fideszes Czomba Sándor és Font Sándor törvényjavaslatát, mely az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabályt módosította.

Bár az elfogadott módosítás összességében pozitív, egy igen fontos eleme azonban gyakorlatilag ellehetetleníti a btl-szakmát – derül ki a július 15-én hatályba lépő törvényt rendezvényes szemmel áttekintő Eventblog posztjából.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény első paragrafusának második bekezdése tartalmazza a rossz hírt:

“Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve- nem haladhatja meg

  • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt
  • ötnél több, de húsznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt
  • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.”

Marik Péter, az Eventblog szerzője szerint ezzel a kitétellel a teljes rendezvényszakma számára megszűnt az a lehetőség, hogy legálisan foglalkoztassanak alkalmi munkavállalókat. „A hostessek nem állandó alkalmazottak, hiszen egy-egy hostess ügynökség párhuzamosan akár 100-200 fiatalt – jellemzően felsőoktatásban tanuló diákokat – is mozgósít havonta a legkülönfélébb rendezvényeken, miközben az őket valójában foglalkoztató cég állandó alkalmazotti állománya csak a munkák megszervezését és az értékesítést végző 2-4 főből áll” – hívta fel a számokra a figyelmet Marik Péter. De nincs ez másként a cateringet biztosító, vagy a biztonsági őröket alkalmazó cégeknél, valamint a rendezvénytechnikai szolgáltatásokat nyújtó, hang-, fény-, színpad- és vetítéstechnikai cégeknél sem.

A blogíró a Kreatív Online-nak egy példát hozott arra, hogy miért életszerűtlen a törvény:

„Tegyük fel, hogy egy olyan nagy rendezvénynél, mint a Sziget, szükség van 200 hostessre, akiket egy-két napig foglalkoztatnak. A hostessügynökség csak akkor tudna ennyi alkalmi munkavállalót legálisan alkalmazni, ha állandó jelleggel ezer főt foglalkoztatna, pedig köztudomású, hogy egy ilyen cég csak pár főből áll.”

A biztonságiakra és a hostessekre egyébként is rájár a rúd, mivel az Apeh idei ellenőrzési irányelve éppen az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatokat és a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelmet emeli ki.

Felhívtunk több btl-céget, de azt a választ kaptuk, hogy a törvény alapos átolvasása után alakítják ki álláspontjukat. Rókusfalvy Gábor, a Roxer Event & More ügyvezető igazgatója – egyben a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) btl-szekciójának az elnöke – elmondta, hogy a rendezvényekhez felvett alkalmi munkavállalók számának nincs köze ahhoz, hogy hány állandó munkatársa van az ügynökségnek. Bár a szakember sem tanulmányozta még át a törvénymódosítást és a MAKSZ sem foglalkozott azzal, Rókusfalvy szerint, ha az adott bekezdésrész valóban ilyen következményeket hordoz, akkor a szövetség komoly lobbiba kezdhet, vélhetően más szakmai szervezetekkel, így a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségével (MARESZ) együtt.

A törvényt elolvashatja itt.

  • Megosztom