Durván elszálltak a lakásárak

Magyarország évek óta letaszíthatatlan a dobogóról a lakásdrágulás ütemét tekintve – derül ki az Eurostat adataiból. Bár reálértéken Portugália átvette a vezetést és egyre több a „trónkövetelő”, még sokáig a látványosan szétszakadó mezőny élbolyában maradhatunk – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 2019 I. negyedévében nominál értéken 11,3%-kal nőttek a hazai lakásárak. Ezzel Magyarország az első helyen áll az Eurostat 26 országot tartalmazó listáján. Ez esetben is érdemes azonban a reál-, tehát az inflációtól tisztított árakat vizsgálni. Az utóbbi adat alapján, a 7,4%-os rátával második helyre csúsztunk vissza Portugália mögött. Dobogós helyünk azonban évek óta nincs veszélyben. Hazánkat az egykori keleti blokk országai, Horvátország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Bulgária követik 6-7% közötti drágulással. Mindeközben a legnagyobb európai gazdaságok ennél jóval szerényebb lakásár-változást produkáltak: a német 3,7%-ot, a francia 1,7%-ot, míg az Egyesült Királyságé 0,1%-ot.

„A másik végletet négy olyan ország – Románia, Olaszország, Svédország és Finnország – jelenti, ahol az elmúlt egy év folyamán már csökkenésbe váltott a lakásár-index. Romániában a negatív előjel csak most jelent meg, a másik három országban ugyanakkor már évek óta esnek a lakásárak” – értékelte az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Egy másik mutató, a 2015 óta bekövetkezett reál-árváltozás alapján, 30 százalékkal szintén második helyen állunk, Portugália 32,5%-a mögött. A dobogóra még Csehország fért fel 28%-kal. „Érdekes, hogy a várakozásokkal ellentétben, a tavaly év végi megtorpanás után nálunk éppen valamelyest újra gyorsul a lakásárak növekedése, így nem lenne váratlan, ha 2016. IV. negyedéve után rövid távon újra élre kerülnénk a 2015-ös bázishoz mért lakásárszintben” – mondta Valkó Dávid.

A már hatodik éve meredek áremelkedés valószínűleg lassuló ütemben, de tovább kitarthat, egyrészt a most bevezetett demográfiai program lakásvásárlást ösztönző elemeinek hatására, másrészt pedig a 2020-tól fő szabályként a jelenlegi 5%-ról újra 27%-ra emelkedő újlakás-áfa miatt.

  • Megosztom