- Hirdetés -

Duplájára nőtt az informatikusok iránti kereslet

|

- Hirdetés -

Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal – derül ki az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérésből. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.

Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között.

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

„Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését” – mondta el a kutatás kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Nem bírja a képzési rendszer

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

„Az elmúlt években évente több mint ötezer új informatikai munkahely nyílt, és a növekedés üteme a közeljövőben csak gyorsulni fog” – mondta Vinnai Balázs. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.

Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is.

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban” című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség – ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki. „Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást.”

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség. Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

a köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása, az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése; vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések; az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok. A szervezet javaslatai között szerepel a szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása; nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett, valamint a hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. („Programozd a jövőd”) projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Elkészült a legbefolyásosabb magyar nők listája

Tizedik alkalommal tette közzé a Forbes a legbefolyásosabb magyar nők listáját. Az üzleti magazin idén is négy kategóriában rangsorolt: közélet, üzlet, média és kultúra, utóbbinak az élén debütált Karikó Katalin Nobel-díjas kutató. Új belépőként...

Nélkülözhetetlen mobilappok húsvétra

Közeleg a húsvét, a szórakozást pedig új szintre lehet emelni pár jópofa, játékos alkalmazásról, legyen szó a gyerkőcök foglalkoztatásáról vagy családi kikapcsolódásról. A HONOR pár olyan androidos alkalmazást szedett össze, amik remekül jönnek majd...

Az egész országban elérhető lesz a Telekom programja

A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen...

Több mint 100 milliárd dollár a Binance kriptotőzsdéjén

Március első hetében 100 milliárd dollár fölé emelkedett azoknak a kripto-pénzeszközöknek az értéke, amelyeket a Binance kriptotőzsdéjén tartanak a platform felhasználói. A rekordmértékű tőkebeáramlással egyidőben nagyot nőtt a tőzsdén elérhető digitális eszközök hozama is....

A Toyotának végig igaza volt?

A Toyota vajon végig helyesen hitt a hibrid autókban? – ezzel a címmel jelent meg egy érdekes írás a Financial Times holnapján amely rámutat arra, hogy a piaci fejlemények afelé mutatnak, hogy helyes lehet...

Erre spórolnak a fiatalok

A fiatalok felének, 51 százalékának volt megtakarítása a múlt év végén, ez stagnálást, minimális csökkenést jelent a korábbi negyedévekhez képest - derül ki a K&H ifjúsági indexből. A fiatalok átlagosan 549 ezer forint megtakarítással...

Növelte szabadalmai számát Európában a Huawei

Tavaly ismét a Huawei nyújtotta be a legtöbb szabadalmi kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO), 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A vállalat 5071 találmányt jegyeztetett be, és a harmadik egymást követő évben...

Külföldön terjeszkedett a magyar ételmentő startup

A magyar ételmentő startup márciustól már Romániában is harcba száll az ételpazarlás ellen, így tovább erősítve a régiós jelenlétét. A Munch jelenleg a román fővárosban, Bukarestben érhető el, de az idei tervek között szerepel...

Nagyon készülnek a húsvétra a kiskereskedők

Az ünnepi szezonok általában mindig erős időszakok a kiskereskedelemben, így a húsvét is. Ez az ünnep azért különösen fontos a kereskedőknek, mert a húsvéti forgalom elég megbízható előrejelzést ad egész évre – állítják az...

Kiderült, mivel szórakoztat minket a Disney+

Öveket becsatolni, mert izgalmasabbnál izgalmasabb sorozatok és filmek érkeznek áprilisban a Disney+-ra. Egy biztos: drámában és érzelmekben nem lesz hiány.Dokumentumsorozatokkal köszönti az áprilist a Disney+, például a „Vanderpump Villa-val” betekinthetünk Lisa Vanderpump és személyzetének...
- Hirdetés -