Dübörög a kiskereskedelem, csúcson a fogyasztás

A GfK várakozásai szerint idén a bolti kiskereskedelmi forgalom nominálisan 2 százalékkal nő az EU 27 országában. Itthon 2016 óta összesen több, mint 20 százalékkal emelkedtek az elkölthető jövedelmek.

A GfK várakozásai szerint 2019-ben a bolti kiskereskedelmi forgalom nominálisan 2 százalékkal nő az EU 27 országában (az Egyesült Királyság kivételével). A prognózis szerint a bővülés mértéke Romániában (+7,0 százalék) és Litvániában (+5,9 százalék) lesz legnagyobb, de a szakértők növekedésre számítanak Spanyolországban (+2,4 százalék) és Franciaországban (+2,8 százalék) is. A GfK nemrégiben megjelent és ingyenesen elérhető Európai Kereskedelmi Tanulmányának 2019-re vonatkozó megállapításainak részletei az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra

Az európai fogyasztás jelenleg egymásnak feszülő erők hatása alatt formálódik. Hatással van rá egyrészt a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság, a kereskedelmi “háború”, valamint a Kínában és a hozzá hasonló fontos exportpiacokon jellemző gyengébb növekedési kilátások. Másrészről azonban a munkaerőpiac helyzete szilárd, a bérek és jövedelmek nagyobb arányban nőnek és a nyersolaj ára mérsékelt. E körülményeket figyelembe véve a GfK Geomarketing számos fontos európai kiskereskedelmi mérőszámot értékelt, aminek az eredményeit az ingyenesen hozzáférhető European retail in 2019 című tanulmányban tette közzé. Az összefoglaló az Európa 32 országában megfigyelhető trendeket és fejleményeket elemzi, és ad forgalmi előrejelzést 2019-re vonatkozóan, így egyben a döntéshozatalt segítő támpontot is a kiskereskedelem szereplői, a befektetők és projektfejlesztők számára.

A kutatás vezetője, dr. Johannes Schamel elmondta, hogy a “GfK az EU 27 országában 2019-re a bolti kiskereskedelem értékbelii forgalmának 2 százalékos növekedését vetíti előre. E növekedés alig valamivel haladja meg az infláció mértékét, és gyakorlatilag a tavalyi évben megfigyelt szinten maradt.”

A tanulmány legfőbb megállapításai:

Vásárlóerő: 2018-ban az EU 27 országában élő minden polgár átlagosan 16.878 euró összegű vásárlóerővel rendelkezett, ami az ezt megelőző évhez képest 3 százalékos növekedést jelez. Az egy főre jutó vásárlóerő leginkább azokban az országokban nő, ahol egyébként átlag alatti.

“A magyarországi vásárlóerő 7%-kal nőtt legutóbb, elérve így a 6.654 euró/fő/év összeget. 2016 óta összesen több, mint 20%-kal emelkedtek az elkölthető jövedelmek, elérve az EU 27 átlagának közel 40%-át”- egészítette ki a közleményt Kui János, a hazai GfK Industry Sales terület vezetője.

Forgalmi előrejelzés 2019-re: Az online kiskereskedelem folyamatos dinamikus növekedését látva a GfK az EU 27 országában a forgalmazott hagyományos bolti kiskereskedelem (offline) 2 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a legnagyobb mértékű bővülést Romániában (+7 százalék) és Litvániában (+5,9 százalék) valószínűsíti. Magyarországra közel 3,5% az előrejelzés, vagyis az európai átlag feletti ütemű növekedés várható: szomszédaink közül Csehországban és Horvátországban számítunk hasonló mértékű növekedésre – míg például Ausztriára már csak +1,7% az előrejelzés.

Infláció: Az energiaárak 2018 végén indultak esésnek, ami az EU-ban az inflációs ráta mérséklődését sugallta. Az USA-val folytatott kereskedelmi vitákon túl az európai gazdaság 2019 elején látható gyengülése is hűtötte a közgazdászok várakozásait. Végső soron a várakozások szerint 2019-ben alacsonyabb, 1,6 százalékos inflációs rátával számolhatunk az Unióban. Az Unión belül a balti államokban (ahol az infláció mértéke +2,5, illetve +3,4% volt), Romániában (+4,1%), illetve Magyarországon (+2,9%) élő fogyasztóknak kellett leginkább mélyebbre nyúlni a zsebükbe vásárláskor 2018-ban. 2019-re Magyarországon 2,8%os áremelkedés jelezhető előre, ami még mindig az egyik legmagasabb az Unió országai között.

Eladótér: Bár a rendelkezésre álló eladótér mérete 2018-ban valamennyi vizsgált országban nőtt, e növekedés számottevően alacsonyabb mértékű a korábbi években tapasztaltaknál. Az eladótér EU-szerte végbement bővülését a népességszám növekedése ellensúlyozta. Ez figyelembe véve, az egy főre jutó eladótér a 2017. évi 1,13 m²-t 2018-ban sem haladta meg. Az egy főre jutó eladótér méretét tekintve három legnagyobb ország a Benelux-államok közül Belgium (1,66 m²) és Hollandia (1,60 m²), továbbá Ausztria (1,62 m²). Magyarország esetében 1,03 m² az átlagos egy főre jutó eladótér mérete, ami megegyezik a 2018-ban mért értékkel, és csak kissé haladja meg a 2017-est (1,02 m²). Európán belül ezt a mutatót tekintve nagyon hasonló mértékű ellátottság mérhető például Csehországban (1,05 m²), Olaszországban (1,04 m²) vagy Szlovákiában (1,02 m²).

Eladótér-termelékenység: Európa-szerte nem történt változás tavaly az eladótér termelékenysége tekintetében 2017-ben legjobban teljesítő három ország sorában. Továbbra sem akad e vonatkozásában kihívóra Luxemburg (kb. 7.250 €/m²), ahol az eladótér termelékenysége 2018-ban még enyhén (1,4 százalékkal) tovább nőtt is. A második és harmadik helyezett továbbra is Norvégia (kb. 6.430 €/m²) és Svájc (kb. 6.220 €/m²). Ahogy az eladótér mérete, úgy az eladótér termelékenysége országonként továbbra is nagyban eltér: a vonatkozó értékek annál alacsonyabbak, minél keletebbre, illetve dél-keletebbre tekintünk. Magyarország e tekintetben Szlovákiával, illetve Észtországgal és Litvániával áll egy szinten 3.000-3.500 €/m² közötti tartományban, amivel ha nem is a sereghajtók közé, de az európai országok gyengébben teljesítő szegmensébe tartozik. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez a látszólag alacsonyabb érték örvendetes növekedést takar: a korábbi években az eladótér termelékenysége ennél alacsonyabb szinten, 2.500 és 3.000 €/m² között volt.

  • Megosztom