Digitális rádió: még mindig gyerekcipőben

Magyarországon még gyerekcipőben jár a digitális rádiózás, amivel nem vagyunk egyedül Európában. Még az is kérdéses, hogy melyik technológia válhat a jelenlegi FM-sugárzás digitális konkurenciájává – írja a Marketing&Media legújabb száma, amely a piac több szereplőjét és az NMHH illetékesét is megszólaltatta.

Bő hét évvel ezelőtt interjút készített a Marketing&Media Such Györggyel, a Magyar Rádió akkori elnökével. Az interjú előtt az elnök büszkén mutogatta az asztalán lévő digitális rádiókészüléket, és azt ecsetelte, hogy hamarosan ezek az eszközök teljesen átalakítják a rádiós piacot. Talán már a múlt homályába vész, de annak idején a közrádió csatornáinak is azért adták az MR1, MR2, MR3 elnevezést, hogy a leendő digitális rádiós piacon jobban beazonosíthatók legyenek. Az akkori rádióelnök várakozásai finoman szólva sem jöttek be, ma ugyanúgy megbámulnánk egy DAB-vételre alkalmas rádiókészüléket, mint 2008-ban Such irodájában. Arról nem is beszélve, hogy most talán még nehezebb jóslásokba bocsátkozni a rádiók digitalizációja kapcsán.

Nemzetközi helyzet

Ez egyébként nem magyar sajátosság, egyelőre a nemzetközi tapasztalatok alapján sem mondható ki százszázalékos biztonsággal, hogy a jelenlegi FM-műsorszórást a DAB+-nak nevezett digitális technológia fogja váltani. Országonként ugyanis meglehetősen eltérők a tapasztalatok.
Az éllovasnak Norvégia számít, ahol a DAB+-rendszerben 22, az analóg FM-hálózaton pedig csak öt rádió érhető el, és a lakosság több mint a fele már digitálisan rádiózik. Áprilisban be is jelentették, hogy 2017 folyamán – a világon elsőként – leállítják az FM-rádiók sugárzását. Ezen a téren még jól teljesít Nagy-Britannia, Dánia, Svájc vagy éppen Németország. A németeknél például már országszerte foghatók a digitális rádiók, az elérhető választék tartományonként különböző, az ország déli részén 69, északon 19 adó érhető el ebben a formában. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a németeknél is felvetődött az analóg hálózat lekapcsolásának kérdése.
Azonban nem mindenhol halad ilyen jól ez az új technológia. Kanadában például leállították a DAB+-teszteket, az Egyesült Államokban pedig egy másik rendszer, a HD Radio van elterjedőben, amelynek révén a meglévő FM-hálózatokat nem leváltják, hanem digitális csatornákkal egészítik ki, azaz egy hibrid megoldásról van szó.

A digitális rádiós technológiának azzal is meg kell küzdenie, hogy az analóg piacon erős pozíciót szerzett szereplőknek egyáltalán nem érdekük, hogy a rádiós piacon is mihamarabb létrejöjjön a digitális átállás. Jól látszik ez Ausztriában, ahol hamarosan megkezdődik a DAB+ sugárzás, viszont a projektből az utolsó pillanatban kihátrált az osztrák közrádió és a leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Kronehit (hasonlóan domináns szereplők, mint nálunk a Magyar Rádió és a Class FM). Ez pedig azt jelenti, hogy a digitálisan elérhető műsorkínálat egyelőre kevésbé lesz vonzó, mint az analóg választék.

Nincs rá igény

Magyarországon évekkel ezelőtt egy DRM-nek nevezett digitális technológiát is teszteltek, a Magyar Katolikus Rádió volt ebben a közreműködő fél. Jelenleg a DAB+- rendszerű sugárzás érhető el Budapesten és környékén. A választékot olyan, az FM-sugárzásban is elérhető rádiók, mint a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Dankó, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió, az InfoRádió, valamint a Magyar Katolikus Rádió jelentik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól megtudtuk, hogy a televíziós műsorszórással szemben a digitális rádiós átállásra nincs meghatározva határidő. A hálózat bővítésének tervezését elkezdték, de mivel a digitális rádióműsor-szórás iránt nincs jelentős igény, ezért a közeljövőben nem tervezik, hogy pályázatot írjanak ki egy országos hálózat kiépítésére. Egy analóg frekvencia helyén hiába lehetne tíz digitálisat indítani, erősen kérdéses, hogy a piac el tudna-e tartani a jelenleginél több rádiót. Ezzel pedig el is jutottunk a rádiós digitalizáció 22-es csapdájáig: amíg nincsenek érdeklődő rádiók, addig felesleges országos hálózatot építeni, és amíg nincs széles választékú országos hálózat, addig az emberek nem fognak DAB+-készülékeket vásárolni.

Autók és mobilok

Nagyon megerősödtek az utóbbi időben az online és az okostelefonos platformok – világít rá Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese arra, hogy a DAB+- és a különféle mobilos, internetes technológiák versenye még messze nem lefutott ügy.
A rádiós szakember szerint a digitalizáció irányában kulcsszerepe lehet annak, hogy az autógyártók milyen technológia mellett teszik le a voksukat. Amennyiben az új autókat DAB+-készülékekkel szerelik fel, az akár el is döntheti ezt a versenyt. A másik irányba billenthetné viszont a piacot, ha a mobiltársaságok ingyenessé tennék a rádiós adatforgalmat.

Radetzky szerint a jelenlegi analóg rádiózásnak öt stratégiai előnye van: a széles lakossági elérés, az ingyenesség, a mobilitás, a háttérrádiózás lehetősége és a gyorsaság. Az új technológiák egyelőre ezzel az öttel egy időben nem rendelkeznek, s amíg ez nincs így, addig nem tudnak áttörést elérni.

„Egy amerikai szociológus, Everett Rogers kidolgozott egy úgynevezett diffúziós elméletet a technológiai innovációk terjedésére. Ennek egyik fontos eleme, hogy a technológiai újdonságok akkor válhatnak sikeressé, ha a felhasználónak valamilyen előnye származik belőlük” – teszi hozzá Radetzky. Márpedig ez az előny a DAB+-rendszernél egyelőre nem látszik markánsnak. A jelenlegi FM-sugárzás ugyanis alapvetően jó minőségű, a digitalizáció ezen a téren csekély újdonságot jelent. Vonzerő lehetne a digitális rádiók szélesebb választéka, ennek viszont a magyarországi reklámpiac eltartó képessége szabhat gátat.

Radetzky szerint mindezek ellenére a Katolikus Rádióval jelen vannak a DAB+-hálózaton online formában és mobilalkalmazást is készítettek, ugyanis bármelyik válik dominánssá a jövőben, nekik készen kell állniuk a váltásra. Az ugyanakkor sokatmondó, hogy a rádió az elmúlt időszakban több FM-frekvenciára is sikeresen pályázott, és a vezérigazgató-helyettes szerint ezeknél ki is töltik a 7+5 éves jogosultságukat. „Azaz, ha erősödni is fog a digitális technológia, szerintem 8-10 éven belül nem várható, hogy véget érjen az analóg korszak” – mondja Radetzky András.

Kicsi piac – nagy verseny

A DAB+-sugárzás számára jelentős versenytársat jelentenek a különféle online és mobilos megoldások. Ezen a téren nemcsak a hagyományos rádiók mobilos hallgatására kell gondolni, hanem az olyan szolgáltatások elterjedésére, mint a Deezer vagy a Spotify.
A különféle online megoldások azonban nagy tömegeket jelenleg nem érnek el. Amíg FM-rádiót egy átlagos napon 5,9 millióan hallgatnak az országban és a leghallgatottabb rádiónak számító Class FM napi szinten elér 2,5 millió embert, addig ezen a téren legfeljebb néhány tízezer hallgatóról beszélhetünk. Jól mutatják ezt az online hallgatottsági adatokat összesítő Rtvstat.hu adatai. Ezek szerint a leghallgatottabb online streamnek – ami a Class FM-é – egy időben legfeljebb 11 ezer hallgatója van, de a nap nagy részében ennél jóval kevesebb. Érdemi online hallgatottságot még a Music FM, a Magyar Rádió, a Klubrádió és a Juventus Rádió tud felmutatni, de mindegyikük az offline hallgatószámának csak a század-, vagy ezredrészét produkálja ebben a formában.

Heszler Róbert cikke teljes egészében a Marketing&Media legutóbbi lapszámában olvasható. A cikk további részében kiderül, hogy mennyibe kerül DAB+-képes rádiót vásárolni, a Media Markt illetékese pedig azt mondja, annak ellenére, hogy a digitális rádióadások kísérleti jelleggel és csak a fővárosban foghatók, a DAB+-készülékek iránt van kereslet.

  • Megosztom