Behúzzák a féket az ingatlanpiacon

A magánemberek ma már óvatosabban tervezik a lakásvásárlást, és az idén kiadott építési engedélyek száma is inkább megtorpanást sejtet. A GKI statisztikáit az OTP Ingatlanpont értékelte.

A bérlők, a bérbeadók és a befektetők aktivitása egyaránt erősödőben van – szűri le a GKI a 2019. júliusi ingatlanpiaci felmérésének eredményeiből. A szereplők optimizmusát kifejező “GKI ingatlanpiaci index” 2012 óta szinte töretlenül nő. A fővároshoz és környékéhez kötődő üzleti várakozások júliusban történelmi csúcsot döntöttek, s az országos érték is alig maradt el ettől.

Közelebbről, a részleteket is szemlélve azonban már látszanak kevésbé biztató jelek. Míg a telek-, az iroda- és a raktár-részpiac további növekedést mutat, a lakás-üzletághoz kapcsolódó bizakodás már csökkent az utolsó negyedévben. Óvatosabb a lakosság és tartózkodóbbak a beruházók is. Az előbbit jól mutatja az is, hogy a felmérés szerint 2019 második negyedévében nagyot csökkent azok aránya, akik a következő egy évben terveznek lakásvásárlást. Csak április és július között 23 százalékkal apadt azok aránya, akik biztosak abban, hogy egy éven belül vásárolni fognak, és 9 százalékkal azoké, akik azt valószínűnek tartják. E változás aligha meglepő, hiszen aki ma 6 hónapnál távolabbi vásárlást tervez, annak az 5%-os helyett 27%-os újlakás-áfával kell számolnia. A lakosság alkalmazkodására utal az is, hogy míg a vételi kedv apadt, az elmúlt évben nőtt azok aránya, akik a jelenlegi lakásuk korszerűsítésébe, felújításába fognak.

A lakásárakat illetően továbbra is számottevő emelkedéssel kalkuláltak a megkérdezettek. Ennek csak az ütemét jósolták kicsit mérsékeltebbnek júliusban, mint negyed évvel korábban. A felmérés válaszadói országos átlagban az új lakásoknál 5%-os, míg a használtak esetében 4,5%-os áremelkedésre számítanak a maihoz képest 2020 júliusára. (Ezek az arányok Budapesten 5% és 6,6%, Kelet-Magyarországon 7% és 3%, míg Nyugat-Magyarországon mindkét kategóriában 4%.)

A lakáspiac felett gyülekező gomolyfelhőket jelzi a Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent első féléves gyorstájékoztatója is. E szerint elfogyott a lakásépítés növekedési lendülete. 2019 első félévében 18.227 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami mindössze 0,9%-kal haladja meg a tavalyi első félév eredményét. A részleteket tekintve bonyolultabb a kép. Budapesten gyakorlatilag stagnálás látszik, a megyeszékhelyeken és a velük egyenrangú településeken kereken 3 százalékos a visszaesés, a kisebb városokban pedig mintegy 6%-os a csökkenés. Ezzel szemben a falvakban jelentős, több mint 20 százalékos a növekedés.

Ezt a tendenciát Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője nem tartja meglepőnek. Részben azzal magyarázza, hogy a községekben inkább maguknak építenek az emberek, így az ő előrelátásukat kevésbé zavarja meg az év végén várható “áfaugrás”. Másrészt a szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a falvakban tapasztalható növekedés elsősorban a nagyobb városok agglomerációira koncentrálódik. A munkaerő-piaci szempontból mobilis munkavállalók keresik a városok közelségét a munkalehetőségekért és a közszolgáltatásokért, ám a magas ingatlanárak és egyéb nagyvárosi ártalmak miatt szívesebben élnek falusias környezetben. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szintén azt a tendenciát erősítik meg, hogy az általános drágulás nyomán az érdeklődés ma erőteljesebben fordul a kisebb, még olcsóbb települések felé.

  • Megosztom