Az AXA nem fogadja el a PSZÁF-bírságot

Megdöbbenéssel értesült az AXA a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma publikált határozatáról, amelyben a felügyelet 100 millió forint bírsággal sújtotta az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, és felszólította a pénztári vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására.

Az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál a pénztári vagyonkezelés során felmerült költségek jogszerűségének áttekintésére 2010-ben indított felügyeleti vizsgálat során, csakúgy, mint a vizsgálat tárgyát képező, 2007 és 2010 közötti időszakban az alapkezelő jóhiszeműen, a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét – közölte az AXA. A cég jelenleg vizsgálja a PSZÁF határozatát, és később közli álláspontjának további részleteit.

Ahogy arról site-unkon beszámoltunk, a PSZÁF 100 millió forint bírsággal sújtotta az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, és egyúttal felszólította a pénztári vagyonkezelési jogszabályok betartására. A felügyelet közérdekű igényérvényesítés iránti pert is indít annak érdekében, hogy az AXA magánnyugdíjpénztárának volt és jelenlegi tagjai visszakaphassák a vagyonkezelő által tőlük jogsértően elvont költségeket.

A felügyelet célvizsgálatot folytatott le az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál a pénztári vagyonkezelés során felmerült költségek jogszerűségének áttekintése céljából. A PSZÁF a pénztári vizsgálatot lezáró határozatában akkor megállapította: az AXA nyugdíjpénztára indokolatlan többletköltséget okozott magán-nyugdíjpénztári tagjainak az AXA alapkezelője által kezelt befektetési alapokban történt  egyes befektetéseivel.

Az AXA nyugdíjpénztár által – a PSZÁF fenti határozatának végrehajtásaként – benyújtott intézkedési terv szerint a nyugdíjpénztár által kimutatott jogtalan többletköltség 808 millió forint volt, ebből azonban az AXA alapkezelője – az AXA nyugdíjpénztárának felszólítására – csak mintegy 158 millió forintot térített meg.

A PSZÁF az AXA alapkezelőjével szemben is célvizsgálatot folytatott le, amelyben a vagyonkezelői befektetések során alkalmazott egyes befektetési eszközök jellegét, a mögöttes eszközök sokszínűségét, a költségek különböző befektetők közötti megoszlását, valamint a méretgazdasági szempontokat ellenőrizte. Ezek alapján megállapította, hogy a vagyonkezelő többször közvetett befektetési eszközökbe – az alapkezelő által létrehozott, döntően a pénztár által lejegyzett, viszonylag kisszámú értékpapírt magába foglaló befektetési alapokba – helyezte el a pénztári megtakarításokat, noha az ugyanolyan befektetési összetételt megvalósító közvetlen befektetések lényegesen alacsonyabb költségűek lettek volna – írta a hvg.hu.


Tags: ,

  • Megosztom