Alapvető változások a lappiacon

Ebben az évszázadban első alkalommal fordult elő, hogy globális szinten a napilapok terjesztésből származó bevétele meghaladta a hirdetési bevételt. A World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) évenkénti World Press Trends kutatása szerint 2014-ben a napilapok 179 milliárd dollárra becsült forgalmat generáltak a terjesztési és hirdetési árbevételből – magasabbat, mint a könyvkiadók, a zene vagy film iparágak.

 

A napilapok teljes forgalmából kilencvenkét milliárd dollár származott a print és digitális formában terjesztett példányokból és 87 milliárd a hirdetésekből a felmérés szerint.

 

„Az alapvető töltet a hírmédia üzleti modellben – a támogatás, amit a hirdetők kínáltak a hírtartalmak mellé – megszűnt”- mondta Larry Kilman, a WAN-IFRA főtitkára a 67. World Newspaper kongresszus illetve, a 22. World Editors Forum és a 25. World Advertising Forum keretében. “Nyugodtan mondhatjuk, hogy az olvasóközönség a kiadók legnagyobb bevételi forrásává vált.” “Ez egy szeizmikus előrelépés egy erős B2B hangsúlyú modellből – a kiadók és a hirdetők üzleti kapcsolatából – egy növekvő klasszikusan fogyasztó hangsúlyos, kiadók az olvasóknak modell felé” – mondta Kilman.

 

A 20. század során, a hirdetési bevételek néhány piacon a bevételek 80 százalékát is elérték. Az arány piacról-piacra változó: néhány európai és ázsiai piacon, a hirdetési bevételek a bevételek 40 százalékát tehetik ki. A felmérés azonban megmutatta, hogy a napilapok hirdetési bevételei szinte mindenhol csökkennek, miközben a terjesztett példányszámokból származó bevételek viszonylag stabilak.

 

„A print egy volt a néhány hagyományos marketing csatorna közül, amelyet legszélesebb körben elterjedten alkalmaztak márkaerősítésre, egy logikus választás volt minden piaci szereplő számára. Ez a fajta kölcsönös függésen alapuló közvetlen kapcsolat többé nem létezik. A hirdetők manapság több mint 60-féle hirdetési médiacsatorna közül választhatnak.”

 

“Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a napilap iparág nem csak mélységekből, magaslatokból és hanyatlásból áll. A napilapok világszerte sikeresen bizonyítják a hirdetőknek azt, hogy értékesek a fokozódó verseny ellenére is. Új piacokat fedeznek fel, új üzleti modelleket, amelyek éppen annyira alkalmasak hírközlésre, mint a hirdetés és példányszám eladásokból származó bevételek előteremtésére. Print napilap vállalatokból, igazi multi platform hírmédia vállalatokká alakultak.”

 

Világszerte közel 2,7 milliárd ember olvas print napilapot, több mint 770 millió asztali digitális platformon. Mindennek ellenére növekvő számú bizonyíték van arra – azokból az országokból, ahol fejlett és stabil mérések működnek – hogy a print és a digitális együtt növeli a napilapok olvasóközönségét világszerte. Ausztrál adatok mutatják például, hogy a felnőtt lakosság közel 86 százaléka olvas napilapot valamilyen platformon. Az Egyesült Királyságban ez az adat 83 százalék. Chilében közel 82 százalék.

 

A print példányszám emelkedett 6,4 százalékkal nemzetközi szinten 2014-re az előző évhez képest, öt év alatt az emelkedés 16,5 százalék. Ez nagyban, az Indiában és más ázsiai piacokon történő emelkedések eredménye; a napilap ágazat még mindig Indiában a legegészségesebb a világon. A naprakész adatok melyek Indiából érkeznek jelentősen befolyásolták a globális képet, ez részben a növekvő számú indiai kiadványoknak köszönhető.

 

A fizetett, digitálisan terjesztett példányszám 56 százalékkal emelkedett 2014-ben és több mint 1.420 százalékkal az elmúlt öt évben, a PwC szerint. Egy tíz országot magában foglaló a Reuters Institue Digital által végzett News Report felmérésben, tízből egy ember azt nyilatkozta, hogy fizet a digitális tartalomért. Az arányok a brazil 22 százalék és az egyesült királysági 7 százalék között mozognak.

 

Globálisan a napilapok összbevételeinek 93 százaléka még mindig a printből származik és a print továbbra is meghatározó bevételi forrás marad még sok-sok évig. Ugyanakkor a lapok világszerte egyre innovatívabbak, rengeteg erőt fektetnek a kétdimenziós modellből a multi dimenziós modellre való áttérésbe.

 

Miközben a digitális hirdetések kis szeletét képezik a teljes napilap bevételeknek, továbbra is meghatározó emelkedést mutatnak, 8 százalékos növekedést 2014-ben és 59 százalékot öt év alatt, a PricewaterhouseCoopers szerint. A fő haszonélvezői a digitális költéseknek azonban továbbra is a közösségi média és a tech. cégek. A Google rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, 38 százalékkal (USD 19,3 milliárd) a digitális bevételekből. A Facebook 10 százalékot tudhatott magáénak 2014-ben és ő a legfőbb címzettje a teljes digitális megjelenítésű és mobil megjelenítésű hirdetési bevételeknek is.

  • Megosztom