Afrikában indított televíziót a korábbi TV2 vezérigazgató

Szeptember végén kezdte meg működését Kenyában a Switch Tv, ami Simon Zsolt, a TV2 korábbi vezérigazgatójának az irányításával valósulhatott meg. A szakember mesél az afrikai médiapiacról és arról, hogy mivel foglalkozott a TV2 utáni időszakban.

– 2015 végén távoztál a TV2 vezérigazgatói posztjáról, illetve a csatorna tulajdonosi köréből. Akkoriban a további pályafutásoddal kapcsolatban miben gondolkodtál?
– Még 2014-ben vásároltuk meg itt Veszprémben a Fricska Bisztrót. Akkor már évek óta jártunk ide, mert nagyon megszerettük a helyet, a környezetet, de igazából eszem ágában nem volt vendéglátással foglalkozni. Amikor egyszer a Fricska teraszán rendezett disznóvágáson felvetették a korábbi tulajdonosok, hogy eladnák az éttermet és az ingatlant, akkor végül mégis belevágtunk. Ezzel inkább mindig is a feleségem foglalkozott és a TV2 után sem annyira az éttermi része érdekelt, hanem egy komplex projekt lehetőségét láttam benne. Turisztikailag felfutóban van a Balaton és a környéke, egyre kevésbé csak a nyárra korlátozódik a szezon. A Fricskából és a környező épületekből pedig egy turisztikai attrakciót szeretnénk kialakítani. Itt van a szomszédban egy 600 éves műemlék vízimalom, amit szeretnénk felújítani, újra működésbe hozni. Illetve egy 26 szobás négycsillagos hotelt is építenénk kis wellness részleggel. Mindennek az előkészítésére elment jó egy-másfél évem.

– Mikorra fog mindez elkészülni?
– Beadtunk egy pályázatot a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programra, de pár hete gyakorlatilag mindenkiét, így a miénket is elutasították. Háromezerből 27 nyertes pályázatot hirdettek csak ki. Most át kell gondolnunk, hogy mi és hogyan valósítható meg a tervekből. Az biztos, hogy az eredeti koncepciót csak úgy lehet megvalósítani, ha valamilyen turisztikai, vagy szálláshelyfejlesztési programba bekerülünk. Önmagában a malom felújítása akkora költség, ami üzleti alapon soha nem térülne meg. Pedig itt a Séd partján egykor nyolc-kilenc vízimalom üzemelt, ez lenne az utolsó esély, hogy működő formában megmentsünk közülük legalább egyet.

Simon Zsolt

– Visszatérve 2015 és 2016 fordulójára: állásajánlatokat akkoriban nem kaptál?
– A szerződésem miatt jó ideig nem dolgozhattam konkurens médiavállalatnál, ami behatárolta a mozgásterem. Voltak megkeresések, de érdekes módon nem vállalatoktól, hanem olyanoktól, akik váltani szerettek volna a médiapiacon. Többen is szerették volna, hogy álljunk össze és fogjunk bele együtt valamilyen vállalkozásba, de igazából ez nem vonzott túlzottan.

– A facebookos posztjaidból lehet látni, hogy indult Kenyában egy Switch Tv nevű csatorna, amihez van valami közöd. Mi ott a szereped és hogyan jött egyáltalán képbe Afrika?
– 2017 tavaszán keresett meg a Gulyás János, az MEC Hungary (mostani nevén Wavemaker – szerk.) ügyvezetője, mert a Vöröskereszt svájci központjából befutott hozzájuk egy kérés. Szerettek volna ugyanis Kenyában egy kereskedelmi csatornát indítani és workshopot szerveztek Magyarországra, hogy össze tudjanak állítani egy televíziós koncepciót. Ehhez keresett az MEC valaki olyant, aki ismeri a tévés piacot és így kerültem képbe. A Vöröskereszt végül átvette az elkészült koncepciót, majd felkértek, hogy tanácsadóként vegyek részt a televíziós projekt előkészítésében.

– Miért akar a Vöröskereszt Kenyában tévézni?
– Afrikában a Vöröskeresztnek több olyan vállalkozása van, ami indirekten kapcsolódik a tevékenységükhöz és profitorientált. Kenyában például szállodaláncot működtetnek, de van konferencia-központjuk, vendéglátóipari iskolájuk is. Az élet minden területén ott vannak, például a mentőszolgálatot is ők működtetik. Az ország legerősebb márkája a Safaricom mobilszolgáltató, de rögtön utánuk második a Vöröskereszt.

– Mi a céljuk a televízióval?
– Egyrészt pénzt akarnak vele keresni, amiből a karitatív tevékenységüket finanszírozni tudják. Másrészt olyan tartalmú televíziót szerettek volna, ami szórakoztató módon edukálja is a lakosságot, főleg a fiatalokat. Az első lépés a kenyai televízió, majd egy rádió létrehozása, utána terjeszkedés Afrika más országaiba, de előkészítés alatt van egy gyártóbázis, és tervbe van véve egy médiaiskola indítása is… Így tavaly május óta rendszeresen kijártam Nairobiba, ahol feltérképeztem a piacot, kutatásokat rendeltünk, hatástanulmányt készítettünk, hogy finomhangoljuk az eredeti terveinket.

– Kenyában 45 millióan élnek 10 millió háztartásban, ebből 3,5 milliónak van televíziója. Viszont az ottani egy főre jutó GDP csak 1200 dollár, ami a magyarországi GDP-nek a nyolc százaléka. Ennek ellenére ott 61 szabadon fogható televízió működik. Ilyen szerény kondíciók mellett hogyhogy ennyi csatorna van?
– Hatalmas változások zajlanak ezen a piacon. A 2015-ös analóg lekapcsolás után a digitális hálózaton sorra indultak az ingyen fogható csatornák. Ennek ellenére az emberek kétharmada valamilyen előfizetéses megoldással tévézik. Havi 4-5 dolláros díjért a szolgáltatóktól kapnak set-top-boxot, amivel a földfelszíni csatornákat nézhetik. Ezzel a szolgáltatók letarolták a piacot, de terjesztési díjat nem fizetnek a televízióknak.

Simon Zsolt

– Mekkora ott a tévés reklámpiac?
– Nagyon eltérő adatok állnak a rendelkezésünkre, de nagyjából akkora, mint a magyarországi televíziós reklámpiac (60 milliárd forint – szerk.) és nagyon gyorsan bővül a költés. Jelen vannak a nagy nemzetközi hirdetők, a nagy médiaügynökségek. Viszont a pénz döntő részét az az öt-hat televízió fölözi le, amelyek át tudták menteni az ismertségüket az analóg korszakból. S mivel nincs szofisztikált nézettségmérés, ebből adódóan a reklámidők vásárlása nagyon percepcióalapú.

– Az mit jelent, hogy nincs szofisztikált mérés?
– Két mérés is van, de az egyik havi átlagokat publikál, a másik kutatóintézet próbálkozik előző napi adatok szolgáltatásával, de nem sok sikerrel. Ugyanis olyan gyorsan változik minden, hogy mire elkészülnének egy alapozó felméréssel, addigra az elavulttá válik. Ennek az oka az, hogy nagyon sok a fiatal és nagyon másképp tévéznek, mint a szüleik. Ez egyre inkább mobilt jelent, de nem olyan formában, mint itthon. Bevásárlóközpontokban, közösségi tereken – ahol van wifi – rátöltik a tartalmakat a telefonjukra, majd este megnézik otthon.

– Az hogyan lehet, hogy egy ennyire szegény országban akkora a tévés reklámköltés, mint nálunk?
– Pont a fiatalok miatt. A népesség fele 24 év alatti, negyede 18 és 24 év közötti. A következő 20 évben meg fog duplázódni a lakosság. Ez a korosztály egyre inkább urbanizálódik, angolul beszélnek, felvilágosultabbak, magasabb az igényszintjük, a korosztály 25 százaléka egyetemre jár. Pontosan látják, hogy a tanulás jelenti számukra a kitörési lehetőséget. Ők fontos célcsoportot jelentenek a hirdetőknek, illetve azért mégis csak 45 milliós országról van szó, ahol az alacsony GDP adat ellenére van fogyasztás. A hirdetési piac pedig pont mostanában indult el abba az irányba, hogy lekövesse a nézettség fragmentációját – a korábbi piacvezető televízió közönségaránya 40 százalékról egy év alatt 26-28 százalékra csökkent – és egyre inkább felfedezik a kisebb csatornákat is.

Simon Zsolt

– Hogyan néz ki a szeptember végén indult Switch Tv műsorkínálata?
– Elsősorban a 18-34 éves korosztály igényét próbáljuk kielégíteni. Érdekes, de a felméréseink azt mutatják, hogy érdeklődnek a közélet iránt, szeretnének hírműsort és az ország problémáival foglalkozó adásokat is nézni, de zenei műsorokat, talk show-kat, realityt, heti saját gyártású sorozatokat is. Ragaszkodnak mindenhez, ami helyi. Pont a fiatal célcsoport miatt az adást elérhetővé tesszük live streamen is, valamint folyamatosan töltjük fel a műsorokat a közösségi oldalakra, ebben a konkurensek előtt járunk. Nálunk a munkatársak negyede a digitális területtel foglalkozik. A műsorok nagy része már képernyőn van, de még zajlik az emberek tréningje, így például élő adások még nincsenek, bele kell tanulniuk. Nagyon gyorsan indult el a tévé, hiszen januárban még egy alkalmazottunk sem volt, most pedig már 90-en vagyunk.

– Mi ott a pozíciód?
– Hivatalosan főtanácsadó, de mivel nem neveztünk ki vezérigazgatót, ezért gyakorlatilag én irányítom a csatornát. Havonta egy-két hetet vagyok kint. Ennél többet nem akarok távol lenni a családtól, kint sem szeretnék élni és a családot sem költöztetném.

– Nem problémás távmunkában irányítani egy afrikai médiacéget?
– Teljesen jól működik az, hogy előre meghatározott munkafolyamatok mellett a saját ritmusukban tudnak dolgozni a kinti kollégák. Akkor folyok csak bele jobban a munkájukba, ha azt látom, hogy elakadnak, vagy nincs egyetértés egy kérdésben. Persze azért mindenről tudok.

– Reklámbevétel és nézettség terén mi a cél?
– A terv az, hogy egy év alatt elérjük a három-négy százalékos közönségarányt. A reklámpiaci részesedés terén pedig az öt százalékos szintet céloztuk meg.

– Szerinted a kenyai piacon meg lehet valaha honosítani a disztribúciós díjat?
– Miután a nagy tévék a reklámpiacon túl vannak súlyozva a nézettségükhöz képest, ezért egyelőre jól megélnek. Akkor lesz ebben változás, amikor majd ők is azt tapasztalják, mint mi annak idején a TV2-nél, hogy a reklámbevételünk egy jelentős részét elveszítették a többi csatorna térnyerése miatt és valahonnan pótolni kell ezt az összeget. Nemrég volt egy ezzel kapcsolatos iparági egyeztető fórum, ahol én is elmondtam a véleményem. Szerintem a következő egy évben elindul az a folyamat, hogy ne csak a reklámbevételből legyenek bevételeik a televízióknak.

A teljes interjút a héten megjelenő Marketing & Médiában olvashatják. Simon Zsoltot kérdeztük arról, hogy mennyire volt jó döntés annak idején elvállalni a TV2 vezérigazgatói posztját. Elmondta, hogy volt egy olyan időszak, amikor a német tulajdonos a csatorna bezárását is fontolóra vette. Az interjúban kérdeztük arról is, hogy visszatérne-e a magyar médiapiacra.

  • Megosztom