A gépek kommunikációjától lesz okosabb a világ (x)

Egyre több eszköz kommunikál egymással, küld adatot, segíti a hatékonyabb energiafogyasztást vagy éppen a városi parkolást. Érdekesség, hogy Magyarország a világon is az elsők között épített ki a 450 MHz-es frekvenciasávban egy különleges mobiladat-hálózatot, amely kiválóan alkalmas az ilyen kommunikációra. (x)

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb technológiai trendje az „okosodás”. Okos városokban élünk, egyre okosabban mérjük a felhasznált energia mennyiségét, amely okos hálózaton ér el hozzánk, egyre okosabbak járműveink és közlekedésünk, de a gyárakban, üzemekben is mind több eszköz kommunikál egymással. Az „okosodás” fogalmában egy talán kevéssé ismert tényező is kulcsszerepet játszik: az Internet of Things (IoT), vagyis a „dolgok internete”, ami hálózatba kapcsolt eszközök emberi beavatkozást teljes mértékben nélkülöző kommunikációját jelenti. Ezek az eszközök már most mindennapjaink láthatatlan részévé váltak, és a következő években ugrásszerűen emelkedik majd számuk. Egyes becslések szerint, míg 2018-ban még „csak” 8,6 milliárd ilyen kapcsolat volt világszerte, addig 2024-re ez a szám 22,3 milliárdra nőhet.

Az M2M és az IoT között – bár gyakran szinonimaként használják őket – azért különbség is van. Mindkét fogalom a gépek közötti kommunikációt jelenti, amikor is valamilyen érzékelőből, szenzorból származó adatot gyűjtenek és továbbítanak az eszközök. Az M2M-berendezések ugyanakkor jellemzően pont-pont kapcsolatokat valósítanak meg részleges adatgyűjtési vagy vezérlési céllal, míg az IoT-eszközök az Internetre csatlakozva összetettebb feladatokat látnak el.

A gépek közötti kommunikáció ma már számos iparágban bevett megoldás. A járműiparban, az intelligens közlekedés területén, ez e-egészségügyben is működnek ilyen megoldások, de ide sorolhatók a közműveknél, az energetikai területén az okos mérésre irányuló megoldások is. De a biztonságtechnikában a vagyonvédelmi megoldások, legyen szó akár autóriasztókról, lakásbiztonságról, és a kiskereskedelemben is ide tartozik többek közt az elektronikus fizetés, az útdíjak. Emellett kormányzati alkalmazások, különböző távfelügyeletek, távvezérlések során, pénzügyi rendszereknél, az automatizált gyártás, az okos otthonok és az okos város fogalma alá eső fejlesztéseknél is használnak ilyen technológiát. Jellemző adat, hogy itthon több mint egymillió SIM-kártyát használnak ilyen célra – legnagyobb számban az online pénztárgépek, a flottamenedzsment, az objektumfelügyelet és az okos mérés területén.

Utóbbi terület, vagyis az energetikai okos mérés fejlesztésére Lengyelország, Németország és Ausztria energia szolgáltatói is indítottak már tesztprojektet az úgynevezett LTE 450 MHz-es frekvenciatartományban mobil adatátviteli hálózatok kiépítésére. Németországban például a hadsereg és az energiaszektor verseng a 450 MHz-es frekvencia használatáért, de Lengyelországban és Ausztriában is épültek ki ilyen hálózatok kifejezetten az energiaszektor kommunikációs igényeinek kiszolgálására.

Magyarországon már 2016 óta működik ilyen rendszer, hiszen az LTE 450 hálózatot az MVM NET a világon másodikként fejlesztette és építette ki, ezzel gyakorlatilag megelőzve korát. Ez a hálózat transzparens mobil adatátvitelre alkalmas, nem a hagyományos értelemben vett, „lakossági” mobiltelefonálás és mobilinternet igényeire szabták. Az LTE 450 egy kiemelt állami mobil távközlési igényeket kiszolgáló hálózat, amely stratégiai, állami tulajdonú erőforrás Használatával a nyilvános mobilhálózatoknál jóval magasabb biztonsági szint érhető el, az energiarendszerek automatizálásával, okos mérők bevezetésével lehetővé válik a hálózaton az érzékeny mérési adatok továbbítása is.

Az energetikai és okosváros-megoldásoknál ugyanis szükség van infokommunikációs háttérre, stabil, nagy kapacitású hálózatokra, amelyeken keresztül a különböző adatok, információk eljuttathatók a központba. Az adatok feldolgozásához pedig jelentős számítási kapacitások kellenek. Az adatok begyűjtésére – legyen szó akár okos mérésről, akár az üres helyeket jelző parkoló szenzorról vagy egyéb megoldásokról – alkalmas a 450 MHz-es frekvencián, LTE technológiával működő mobilhálózat, amely kimondottan IoT és M2M megoldások kiszolgálására épült. Az LTE 450 hálózat országosan egyenletes földrajzi lefedettséget biztosít, és a nem lakott területeken is elérhető, lefedettsége meghaladja a 95 százalékot. A korábbi tesztek alapján a hálózat kiválóan alkalmas okosmérési célokra. A kommunikáció ráadásul kevés energiát fogyaszt, ami azt jelenti, hogy az eszközök saját akkumulátorral, elemmel akár 10 éven keresztül is üzemelhetnek bármilyen beavatkozás nélkül. A technológia emellett kiválóan skálázható, azaz akár több millió eszköz is csatlakozhat a hálózathoz.

Az LTE Cat-M1-nek nevezett megoldás képes nagyobb adatforgalmat generáló, akár nem helyhez kötött alkalmazásokat is kiszolgálni, nagyobb adatátviteli kapacitással rendelkezik mind a sebességet, mind a darabszámot tekintve, emellett késleltetése is jóval kisebb a hagyományos technológiákénál. Alkalmas valós idejű kétirányú kommunikációra, például arra, hogy távoli eszközök állapotát rendszeresen monitorozzák, azokat beállítsák, frissítsék, illetve az esetleges üzeneteket vagy riasztásokat nyugtázzák. A rendszer természetesen megfelel minden biztonsági és titkosítási követelménynek.

Mi a különbség?

Az M2M és az IoT között – bár gyakran szinonimaként használják őket – azért különbség is van. Mindkét fogalom a gépek közötti kommunikációt jelenti, amikor is valamilyen érzékelőből, szenzorból származó adatot gyűjtenek és továbbítanak az eszközök. Az M2M-berendezések ugyanakkor jellemzően pont-pont kapcsolatokat valósítanak meg részleges adatgyűjtési vagy vezérlési céllal, míg az IoT-eszközök az Internetre csatlakozva összetettebb feladatokat látnak el. (x)

  • Megosztom