600 milliárd fölött a hazai e-kereskedelem

Tavaly elérte a bruttó 625 milliárd forintos forgalmat a hazai online kiskereskedelmi piac a GKI Digital és az Árukereső.hu felmérése szerint, ami mintegy 16 százalékkal múlta felül a 2018-as szintet. Az online értékesítés adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3%-át. A GKI Digital lakossági mérései szerint 2019-ben az aktív internetező felnőtt lakosság 55%-a, mintegy 3,3 millió fő vásárolt online terméket.

A hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja a vásárlási gyakoriság folyamatos bővülése. Az egy főre jutó éves, online rendelésszám 10%-os emelkedést követően, 2019-ben elérte a 13,2 online vásárlás/fő szintet, miközben az átlagos vásárlói kosár mérete csak az inflációt némileg meghaladó mértékben bővült, bruttó 14,4 ezer forint körül alakult. Az éves átlagos költés pedig összességében megközelítette a bruttó 190 ezer forintot.

A magyar vásárlók 2019-ben több mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, és mintegy 17 milliót határon túli – főleg kínai – webáruházaknak. Ugyan a belföldi online rendelések kapcsán egyre gyakoribb a személyes átvétel, de az online rendelések 60,5% még így is valamelyik logisztikai szolgáltató megoldásán keresztül jut el a vásárlókhoz (pl.: házhoz szállítás vagy csomagpont, csomagautomata).

E-kereskedelmi kihívások

Amennyiben a forint árfolyama tovább romlik a dollárral és az euróval szemben, az ebből fakadó áremelkedés – főként a nagy értékű műszaki cikkek esetében – akár negatív hatást is gyakorolhat a rendelési gyakoriságra.

A globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanság hatással lehet a lakosság fogyasztási kedvére is. Bár a koronavírus e-kereskedelemre gyakorolt hatásait vásárlói oldalon egyelőre még nem lehet pontosan látni, a vírus hatása az ellátási láncra már kimutatható, fennakadások vannak a rendelések kiszolgálásában mind a lakossági, mind a B2B rendelésekre vonatkozóan.

A munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés dinamikája idén várhatóan lassulni fog. Az ezzel együtt emelkedésnek induló hitelkamatok pedig összességében akár a kiskereskedelmi költések csökkenését eredményezhetik.

A külföldi webáruházak egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a hazai piacra nézve, hiszen a GKI Digital lakossági mérései szerint 2020 elején már több, mint 2 millió online vásárló erősíti a külföldről is rendelők táborát, 17 millió feletti éves rendelésszámot generálva 2019-ben. Igaz, ez jelentősen változhat 2021-től az EU-s adózási szabályok változásával, ugyanakkor épp emiatt az idei évben akár extra hatásokat eredményezhet a tervezett külföldi vásárlások tekintetében a hazai piac növekedési lehetőségeinek a rovására.

A kihívások mellett az e-kereskedelem számára bizakodásra ad okot, hogy 2020-ban két fontos sportesemény is lesz: júniusban – részben budapesti érintettséggel – rajtol a Labdarúgó Európa bajnokság, egy hónappal később pedig kezdetét veszi a Tokiói Olimpia. Az ilyen rendezvények mindig pozitív hatást gyakorolnak a szórakoztató elektronika cikkek vásárlása tekintetében. Ezen rendezvények esetleges elmaradása ugyanakkor komoly gazdasági kockázatokat rejt.

Ezen hatások összességét számszerűsíti kereskedői hangulat-index formájában a GKI Digital és az Árukereső.hu OKI index-e: míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan értékelték a kereskedők, addig saját a jövőbeli kilátásaikat, és a magyar gazdaság várható helyzetét negatívan látják, így összességében az OKI index az elmúlt 4 év legalacsonyabb értékét vette fel: az egy éve ilyenkor még 24,3-on álló index 2020 januárjára 16,4-re esett vissza.

Tovább erősödött a házhoz szállítás

Kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban 2019-ben is a házhoz szállítást választották – ez a megoldás adta a 2019-ben teljesített online tranzakciók 52%-át. Az elmúlt évek során a szolgáltatás sokat fejlődött: tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá vált a vásárlók számára. Legtöbbször már nem kell egész nap a futárt várni, a logisztikai szolgáltatók jellemzően 1-3 órás időintervallumokat is megadnak, és ha ez nem lenne elég, a vásárló direktben is egyeztethet a kézbesítést végző futárral.

Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok szerepe tranzakció-arány tekintetében továbbra is csökken (két év alatt 19%-os részesedésről 16%-ra). Bár országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egy féle csomagponti szolgáltatás, a hálózatok mérete érdemben nem tudott bővülni az utóbbi 2 évben.

Nő a személyes átvétellel kért rendelések száma

A magyar online kiskereskedelemben is egyre erőteljesebben érezteti hatását az a nemzetközi trend, hogy a kereskedelemben már ismert, meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal. A kereskedő szempontjából a fenntartható növekedéshez előbb vagy utóbb elengedhetetlen a vásárlóval való személyes találkozás lehetőségének biztosítása, ez ráadásul a két fél közötti bizalom-építéshez és a kereskedői márka erősítéséhez is nagyban hozzájárul. Az online és hagyományos csatorna ötvözésének legnyilvánvalóbb példája a „click and collect” néven futó vásárlási mód, amely tulajdonképp az üzletek és a központi webshop integrált kezelését jelenti: így a fogyasztók online rendeléseiket az általuk megjelölt üzletben vehetik át.

Az online és offline csatornák átjárhatóságát célzó fejlesztések olyannyira felgyorsultak, hogy a trendeket követni akaró, tisztán csak online áruházként induló kereskedők is hagyományos üzletek, átadópontok, bemutatótermek létesítésébe kezdtek.

Ezeknek köszönhetően 2019-ben a magyarországi online rendeléseknek több, mint 27%-át a vásárlók személyes bolti átvétellel kérték. A személyes átvétel jelentősége pedig forgalom-arányosan még szembetűnőbb: a teljes online kiskereskedelmi forgalom mintegy 80%-a több csatornás kereskedőknél realizálódik.

Megdolgoztatták a Postát

Az e-kereskedelemben érdekelt futárcégek többsége, a házhoz szállítás mellett a csomagponti (és esetleg csomagautomatás) szolgáltatását is folyamatosan fejleszti. Az 5 legnagyobb belföldi logisztikai szolgáltató mindegyike (MPL, GLS, DPD, Sprinter, Express One) üzemeltet már saját csomagpont-hálózatot is, kettőnek pedig emellett csomagautomatái is vannak (MPL, GLS).

A szolgáltatók közül 2019-ben mindhárom kézbesítési megoldást figyelembe véve, összességében a Magyar Posta volt a legeredményesebb a kézbesített csomagok számának tekintetében.

  • Megosztom