Uniós szabályokat sért a reklámadó – íme az első reakciók

Az Európai Bizottság pénteken közleményben jelentette be, hogy álláspontja szerint a magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. A Magyar Reklámszövetség reagálásában jelezte, hogy továbbra is károsnak tartják a reklámadót, az NGM pedig azt állította, hogy a magyar kormány elkötelezett az adó szabályainak megtartása mellett.

 

Az Európai Bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek – írja beszámolójában az MTI. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

 

A Magyar Reklámszövetség az Európai Bizottság döntésére reagálva jelezte, hogy továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a reklámadó káros nemcsak az a iparágra, hanem a teljes gazdaságra is, mint ahogyan korábban elkészített tanulmányok is alátámasztották ezt.

 

Az MRSZ elkötelezett az azonos versenyfeltételek megteremtésére irányuló szabályozás mellett, és az egyébként is technológiai hátránnyal küzdő hazai tartalomszolgáltatók hátárnyát mélyíti a Magyarországon be nem jegyzett globális vállalkozások adóelkerülő magatartása. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezen globális vállalatok nem csak reklámadót, hanem általános forgalmi adót, munkáltatókat terhelő munkavállalói járulékokat, társasági adót és helyi iparűzési adót sem fizetnek – írja közleményében a szervezet. Hozzátették, hogy az MRSZ most is – ahogy korábban is – nyitott a kormánnyal való együttműködésre, hogy az Európai Bizottság által kiadott közlemény tekintetében szakmailag támogassa azt a jogalkotói célt, ami a magyar piacon működő vállalatok egységes versenyfeltételeit biztosítja.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is reagált az ügyben, az MTI által közölt közleményükben azt írták, hogy az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az “innovatív magyar kezdeményezést”, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.

 

Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük – áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.

 

A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között – hangsúlyozták.

 

A reklámadót 2014-ben vezették be, a sávos rendszerű adónem leginkább az RTL Magyarországot sújtotta. Később uniós nyomásra a 100 millió forint feletti reklámbevétellel rendelkező vállalkozások számára egységesen 5,3 százalékos adókötelezettséget írtak elő.

  • Megosztom