A szolgáltató szektort szabályozták leginkább a régióban

A szolgáltatói szektor volt a legszabályozottabb 2016 augusztus 1-je és 2017 augusztus elseje között a kelet-közép-európai régióban a meghozott törvények alapján derül ki a Grayling AcTrend Reportból.

A tanulmány által vizsgált hat országban 1040 törvényt fogadtak el a 2016. augusztus 1-je és 2017. augusztus 1-je közötti időszakban. Ez a szám 5,3%-kal kevesebb az ezt megelőző évben mért adatoknál. Ezzel háromévnyi töretlen növekedést követően először mérséklődött a törvényhozási aktivitás.

Az elfogadott törvények 14%-a érintette a szolgáltatói szektort. Az egy évvel ezelőtt beszámoló szerint akkor a pénzügyi szektort érintette a legtöbb törvényi változtatás (17%). Az előző évvel összevetve az elfogadott törvények kevesebb médiavisszhangot keltettek az elmúlt időszakban. A média érdeklődését felkeltő törvények aránya 48,5%-ról 33,1%-ra esett vissza, míg jelentős növekedés csak Csehországban volt tapasztalható – derül ki a Grayling anyagából.

Az idei Grayling AcTrend Report hat kelet-közép-európai országban, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában 2016. augusztus 1-je és 2017. augusztus 1-je között elfogadott törvényeket vette górcső alá. Az elemzés ezen túlmenően a régió országainak politikai közegeibe és a kormányok tevékenységébe enged betekintést.

A korábbi évek eredményeihez hasonlóan a legaktívabb országok ezúttal is Románia (280 törvény), Lengyelország (220) és Magyarország (200) voltak. A legnagyobb esést Bulgáriában tapasztaltuk, ahol a törvényhozást a választásokat követő elhúzódó politikai instabilitás gátolta rendes működésében, amely 46%-kal vetette vissza az elfogadott törvények számát. Mérsékelt növekedést mutatva ugyanakkor Magyarország (+7,5%) és Szlovákia (+33%) fokozódó törvényhozási aktivitást produkált.

Az elfogadott 1040 törvény 45%-a, 468 gyakorolt közvetlen hatást a gazdaságra, míg több mint harmada (36%) általánosságban érintette az üzleti szektort. Az előző évekhez képest, melyek során a pénzügyi szektort érte a legtöbb törvényi szabályozás, 2016-2017-ben a parlamentek által elfogadott törvények közül a legtöbb (14%) a szolgáltatói szektort célozta, míg a pénzügyi szféra (10,4%) a negyedik helyre szorult vissza a listán. Regionális szinten az infokommunikációs és az energiaszektor volt a legkevésbé érintett.

A legaktívabb képviselők a korábbi évekhez hasonlóan a románok (az elfogadott törvények 36%-a képviselői indítvány) és bolgárok (26%), míg Lengyelországban számottevő mértékben, 30%-kal esett a képviselői indítványként elfogadott törvények száma. A nagy eltérés fő oka az, hogy az ezt megelőző vizsgálati időszakban megrendezett választások előtt tapasztalt törvényhozási hajrához képest a korábbi szintre állt vissza a képviselői aktivitás. A román képviselők által benyújtott és elfogadott törvényjavaslatok száma három éve folyamatosan növekvő tendenciát mutat, még a választásokat követő időszakban is, amely leginkább a törvényhozók és az üzleti és kereskedelmi szféra közötti növekvő bizalom jele. Ugyanakkor a képviselőjelöltek által indítványozott törvényjavaslatok száma még mindig jelentősen elmarad a kormányzati indítványokétól.

A kelet-közép-európai régióban elfogadott, a gazdaságra hatással bíró törvények 17,7%-át fogadták el sürgősségi eljárással. Ez némileg kevesebb, mint az ezt megelőző időszakban. Romániában továbbra is előszeretettel alkalmazzák ezt az ügymenetet: a törvények 54,7%-a a kormány sürgősségi rendeletének segítségével került elfogadásra. Magyarországon a kormányzó pártok a legmélyrehatóbb reformjaik elfogadásakor használták ezt az eszközt, ma már kevésbé alkalmazzák, leginkább csak ad hoc alapon, belföldi politikai kampánycélok alá rendelve.

Bulgáriában a 2016-2017-es időszakban az összes törvényt rendes eljárás keretében fogadták el, míg Szlovákiában, ahol a 2015-2016-os intervallumban volt ez tapasztalható, a sürgősségi eljárással elfogadott törvények száma 10%-ra ugrott.

  • Megosztom