Óriási lemaradásban a munkavállalók

A munkavállalók 56 százaléka nem rendelkezik a jövő munkaköreinek betöltéséhez szükséges digitális készségekkel – derül ki a Vodafone felméréséből. Az európai válaszadók 32 százaléka sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, 67 százalékuknak egyedül kellett megtanulnia azokat.

Megjelent a Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmányának második fele. A felmérés a digitális készségek általános hiányára mutat rá: a megkérdezettek 85%-a állította, hogy munkakörében szüksége van digitális készségekre, míg 56%-uk nyilatkozta, hogy készségei nem megfelelőek.

A Digitising Europe Summit csúcstalálkozót 2019. február 19-én rendezik Angela Merkel német kancellár és Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatójának részvételével.

A Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez.

Az „Ipar és foglalkoztatottság” című elemzés a Digitising Europe tanulmány második része, amelyet az Ipsos a Vodafone Institute megbízásából készített. A kutatás azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.

Főbb megállapítások:

· Általánosan a válaszadók 85%-a nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56%-uk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29% tartotta azokat megfelelőnek.

· Kínában a válaszadók 78%-a, Bulgáriában pedig 70%-a érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42%-os, valamint Németország 43%-os arányával.

· Az európai válaszadóknak csak 32%-a sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67%-uk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.

· Az indiai válaszadók 83%-a, míg Kínában a megkérdezettek 76%-a részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50% alatti.

· Kínában a válaszadók 53%-a fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14% pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6%-a adott azonos választ.

A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.

Joakim Reiter, a Vodafone Institute Tanácsadó Testületének elnöke, valamint a Vodafone Csoport Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: „A digitalizáció gyorsan változtatja a munka világát, a tanulmány eredményei pedig azt mutatják, hogy a digitális készségek ma már minden munkakörben alapkövetelménynek számítanak. A digitális készségek terjeszkedésének azonban lépést kell tartania a technológia folyamatosan változó világával, ami jelentős váltást követel a digitális készségek oktatási módszerében az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken.”

A tanulmány az alábbi országokban végzett kutatásokat fogja át: Bulgária, Kína, Németország, India, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Harmadik része az „Irányítás” témájával foglalkozik és a 2019. február 19-én, Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe csúcstalálkozóval egyidőben jelenik meg. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár és Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatója is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.

  • Megosztom