Növekvő pályán az állásportálok

Az online állásportálok piaca azon kevés kivételek közé tartozik, amelyeknek a válság hosszú évei után sikerült végre növekedő pályára állni. Az új, állami szereplő 2013-as megjelenése egyelőre nincs különösebb hatással a legnagyobb portálok életére. A Marketing&Media összeállítása.

Ritkán jön be annyira prognózis, mint amennyire a szakemberek tavalyi jóslata bevált az online álláspiacra vonatkozóan: 2013-ban a szakma 10-15 százalékos növekedését vetítették előre, ami meg is valósult, sőt akadnak olyan szereplők, akik egyenesen az online álláspiac robbanásáról beszélnek.

Magyarországon, ellentétben sok nyugat-európai piaccal, nincs hivatalos mérés a piac méretére vonatkozóan, ugyanakkor a hirdetések, illetve az online állásportálokon reklámozó cégek száma egyértelműen látható és követhető. A Profession mérései szerint ma 2700 hirdetőtől körülbelül 18 ezer álláshirdetés található a különböző felületeken. Az eNet adatai szerint egy évvel korábban a 2,8 milliárd forintos összes online álláspiaci árbevétel több mint 85 százalékát, körülbelül 2,46 milliárdot tették ki az online állásportálok, a növekedés nyilván most itt is megmutatkozik.
Van hová fejlődni, hiszen az online szegmens többi szereplőjével ellentétben az állásportálok piacán jelentős visszaesést hozott a válság. A hirdetések száma 2013-ban a 2008-as szint alig 40 százalékát érte el. Az idei év első öt hónapjában viszont már határozott jelei vannak az élénkülésnek, hiszen 15 százalékkal több hirdetés található a portálo­kon az előző év hasonló időszakához képest. A Profession.hu-n pedig ennél is nagyobb mértékű, mintegy 40 százalékos bővülést regisztráltak. Az új állások 42 százaléka új pozíciót jelent, 47 százalék esetén megüresedett állásról van szó és mindössze 8 százalék mögött áll átszervezés. A hirdetésszám növekedésével párhuzamosan az álláskeresők is aktívabbak lettek: a Profession.hu rendszerében 22 százalékkal többen regisztráltak az első három hónapban, mint 2013 azonos időszakában. A cégek leginkább fejlesztőket, könyvelőket és ügyfélszolgálati munkatársakat keresnek felsőfokú angol nyelvvizsgával (29 százalék), diplomával (75) és három évnél több tapasztalattal (58). Ezzel szemben a legtöbb jelentkezés az adminisztrációval, vagy értékesítéssel kapcsolatos munkakörökre érkezik, nyelvtudás nélkül (51 százalék).

„A 2008–2009-es jelentős csökkenést követően a 2010–2012 közötti időszak stagnált. A cégek nem bővítettek, a munkavállalók rendkívül óvatosan váltottak munkahelyet, így a két legfontosabb piaci mozgatóerő közül egyik sem működött. A tavalyi év utolsó negyedévétől már egyértelmű élénkülés látszik: bátrabban vesznek fel munkatársakat a cégek, néhány jelentősebb bővítés is van a piacon, illetve ismét beindult a normális munkaerő-­piaci körforgás” – vélekedik Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.

Balla Zoltán, a Cvonline.hu vezetőjének tapasztalatai szerint a piac élénkülése elsősorban az autóiparban, valamint a beszállítóknál bekövetkezett változások miatt érezhető. Egyre több nyitott pozíció van ezekben a szektorokban, valamint a külföldi állások kategóriába is egyre több hirdetés kerül fel. A 15 százalékos bővülést regisztráló állásportálon igen keresettek a különböző mérnöki és mérnök-üzletkötői munkakörök. Előbbi esetén probléma a szakemberhiány, csakúgy, mint a programozóknál. A mérnök-üzletkötői munkakör esetén pedig gyakran személyiségjegy-ütközés merül fel, hiszen egy mérnök beállítottságú ember nem kifejezetten értékesítő alkat. Éppen ezért, aki értékesítési területen tapasztalt, arra a szakember szerint jó lehetőségek várnak.

HR-es irány

A javuló eredmények ellenére az online állásportáloknál nem dőlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben, hiszen a verseny erős, így minden portál arra törekszik, hogy megkülönböztesse magát a többi szereplőtől. Létfontosságú, hogy a szereplők innovatívak legyenek, új funkciókat kínáljanak mind felhasználók, mind a cégek felé. A site-ok folyamatosan fejlesztenek, ezek részeként a leglátogatottabb oldalak – a Profession, a CV Online, a Monster, Workania vagy a Jobline – fokozatosan HR-szolgáltatóvá alakul át.

„A cégek részéről sok esetben igény van arra, hogy mi keressük meg számukra a megfelelő jelöltet, ezért többlépcsős előszűrési rendszert dolgoztunk ki” – magyarázza Balla Zoltán, hozzátéve, hogy egyre jobban fókuszálnak az employer brandingre is, miután a nagy cégek többsége felismerte: a vállalatoknak megfelelő hangsúlyt kell fektetniük a márkájukra, hogy minél vonzóbbá tegyék pozícióikat a jó szakemberek számára.

„Az évek során olyan megoldások irányába is bővítettünk, amelyek egy-egy nagyon speciális célcsoport felé célzott elérést hoznak. A Profession.hu partnerségben több jelentős szakmai portállal segít például informatikai szakemberek elérésében. Másik oldalról nagyon sok időt és erőforrást fektettünk önéletrajzi adatbázisunk fejlesztésébe. Ma közel 200 ezer naprakész életrajz között tudnak keresni a cégek és a fejvadászok. Még 2010-ben elindítottunk egy régiós fejlesztési programot is: ma már az ország összes megyéjében van helyi képviselőnk, és országosan tudunk nagy számban és jó minőségben állásokat kínálni a munkavállalóknak” – sorolja a példákat a fejlesztésekre Martis István.

Állami játékos

A jelentős bővülés mellett nemrég az is nagy hírnek számított ebben a szférában, hogy tavaly az állam is beszállt az állásportálok piacára. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára a Virtuális Munkaerő-piaci Portál (VMP) indításakor elmondta: a magyar munkaerőpiac mintegy harmadát fedi le a munkaügyi szervezet, vagyis minden harmadik magyar álláskereső rajtuk keresztül talál állást – ezt kívánja tovább bővíteni a VMP. A 30 millió forintból megvalósult portál legtöbb ajánlata kereskedelem/értékesítés/szolgáltatás, valamint szakmunkás/fizikai munkás területen kínál állásokat, közel 15 ezret, a feltöltött életrajzok száma pedig meghaladja a 40 ezret. Az oldal még sincs különösebb hatással az eddig nagy szereplőkre. „Nálunk továbbra is nő a meghirdetett pozíciók és a jelentkezések száma, nem jelentett számunkra érezhető változást a VMP elindulása” – mondta lapunknak Balla Zoltán. Martis István elmondása szerint a legtöbb nyugat-európai piacon létezik hasonló megoldás, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a portálok jó együttműködésben tudnak létezni egymás mellett.

Az elmúlt időszak jó eredményei után a szakemberek érthető módon derűlátók. Martis István a kereslet-kínálat egyensúlyának további javulását, valamint az online további erősödését várja piacon. „Az idén is optimisták vagyunk, mindent megteszünk azért, hogy az első negyedév szép eredményeit folytatni tudjuk. A tavalyihoz képest az idén további 15 százalékos piaci bővülést várunk” – tette hozzá Balla Zoltán.

A világ legjobb állásai

Az internet állások tekintetében is a végtelen lehetőségek tárházát nyújtja, és hatalmas tömegeket képes mozgósítani: 2009-ben 200 országból több mint 35 ezren pályáztak a világ legjobb állásaként meghirdetett posztra – amelyet az angol Ben Southall szerzett meg – abban a reményben, hogy ők lehetnek a Nagy Korallzátonyon található Hamilton-sziget gondnokai. A bevallottan marketingcélokat szolgáló és nagy visszhangot kiváltó kampánnyal több mint kétszázmillió dollár értékű ingyen publicitáshoz jutott a turisztikai hivatal, így nem csoda, hogy példáját 2009 óta rengeteg cég próbálta megismételni. A legfrissebb ilyen hirdetés néhány hete látott napvilágot, abban is egy kis szigetre, a No Man’s Land Fortra keresnek adminisztrátort.
A „legjobb állás” hullám 2010-ben Magyarországra is begyűrűzött, nálunk a Tensi hirdette meg a „világ második legjobb állását”, majd féléves válogató után a 26 éves Gyémánt Balázs vághatott neki a féléves világ körüli útnak, aki még egymillió forintot is kapott utazásaiért és azért, hogy az élményeit különböző csatornákon megossza.

(Kuti Noémi cikke a Marketing&Media előző lapszámában jelent meg.)

  • Megosztom