Mindent az online vásárlásról

Köteles-e a webáruház egy elírás miatt túl alacsonyan árazott terméket ezen az áron eladni? Mire érvényes az elállási jog? Mennyire biztonságos az online vásárlás? A Bónusz Brigád jogásza válaszol.

Pár nappal ezelőtt a Bónusz Brigádon feltűnt egy gluténmentes lisztkeverék tizedáron – a szemfüles vevők rögtön kiszúrták a hibát és vitték is a hírét a célcsoportnak számító facebook-csoportokban, így a hiba kijavítása előtt 104 vásárló örülhetett összesen 499 darab potom áron szerzett termékének. Vajon megtehette volna a webáruház, hogy nem adja oda ezen az áron a megvásárolt termékeket? Dr. Tiborcz Attila, a Bónusz Brigád jogásza elmondja az online vásárlással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma már elérte az 545 milliárd forintot, 2018 első félévében pedig a forgalom megközelítette a 180 milliárd forintot, ami csaknem 25 milliárd forinttal (17%-kal) több, mint 2017 hasonló időszakában. 10 évvel ezelőtt még ennek tizede volt az éves online forgalom – vajon ez a rengeteg ember, akik ennyi terméket és szolgáltatást vásárolnak napi szinten online, ismeri a jogait, melyekkel vevőként élhet? És tisztában van a kötelességeivel?

Már nem a vevők száma nő jelentősen, hanem a kosárba tett dolgok értéke

Az utóbbi években folyamatosan emelkedik az átlagos vásárlási érték: 2018 nyarán már átlépte a 11 ezer forintot. Ezt a Bónusz Brigád saját adatai is alátámasztják: míg 2011-ben az átlagos kosárérték 8 ezer forint volt, addig 2018-ban már közel 12 ezer forint. A GKI Digital adatai szerint egy főre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12 online vásárlás/év, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. A nálunk online vásárlásban előttünk járó cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, és persze a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál.

Mivel szélesíteni a hazai online vásárlói kört már igen nehéz a piaci korlátok miatt, az e-kereskedők ezért a vásárlók megtartására törekednek, valamint arra, hogy növekedjen ennek az online vásárlói kör vásárlási intenzitása – ez derült ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös felméréséből. Vásárlókat megtartani akkor lehet, ha foglalkozunk velük: ha azt érzik, hogy kéréseik nyitott fülekre találnak, az áru esetleges visszaküldése gördülékenyen zajlik, ha a webshop jól elérhető.

Miről köteles tájékoztatni a webáruház?

Hétvégi bevásárlás? Élménybónusz szülinapra? Gyereknek mackónadrág? Vannak jól bevált helyeink, ahol már nem nézegetjük a webáruház megbízhatóságát, nem olvasunk kommenteket az adott helyről, hiszen akár több százszor is rendeltünk már az oldaltól.

Kérdés persze, hogy ettől még tisztában vagyunk-e jogainkkal és kötelességeinkkel, hiszen így tudunk sikerrel reklamálni, vásárlástól elállni. Először is tudnunk kell, mik azok a dolgok, melyekről minden webáruháznak pontos tájékoztatást kell nyújtania: az alapadatok (termék/szolgáltatás lényeges tulajdonságai, szavatossága és ára, a szállítás költsége és módja, eladó adatai, a vállalt határidő) mellett az elállási és felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről is tájékoztatást kell nyújtania. Például arról, hogy ha úgy döntünk, visszaküldjük a terméket, akkor a visszaküldés költségét a fogyasztónak kell viselnie – ezt sokan nem tudják és csodálkoznak, amikor egy 1000 forintos terméket 1000 forintért vissza is tudnak küldeni a webáruház részére.

Muszáj megtartanom, ha mégse tetszik?

Akár kifizette, akár nem, akár átvette, akár nem, a fogyasztó/vásárló az elállás jogát az átvétel napjától (szolgáltatás esetén a szerződés megkötésének napjától) számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. Azaz, ha kicsi a farmer, benéztük az alkatrészt, mástól is megkaptuk a könyvet, akkor van két hetünk arra, hogy visszaküldjük. A Bónusz Brigád ráadásul ennél is jobban bízik a vásárlóiban, a törvény által megszabott 14 nap helyett 21 napig állhatunk el a legnagyobb kedvezményes oldalon a vásárlástól.

Fontos tudni, hogy vannak olyan termékek, szolgáltatások melyek vásárlásától nem lehet elállni: ilyenek az egyedi, kérésre gyártott termékek, a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek, az olyan termékek, melyek higiéniai okokból nem küldhetők vissza, csomagolásából kibontott számítógépes szoftver, hírlap, folyóirat és időszaki lap.

Az eladó kötelezettsége pedig arra irányul, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatérítse a fogyasztónak a teljes összeget ugyanazzal a fizetési móddal, ahogy a vevő fizetett. Ilyenkor a fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, mert egyes akciókban ilyen vevőcsalogató módszerekkel is lehet találkozni.

Átvételkor ki lehet-e próbálni a terméket?

Sokan belekukkantanának a dobozba fizetés előtt, ám a futár erre nem szokott lehetőséget adni: ő csak akkor adja át a csomagot, ha már fizettünk érte – persze egyes webáruházak már bizonyos plusz költségért ezt is lehetővé teszik vevőiknek. „Általánosságban elmondható, hogy a webshop hátránya éppen az, hogy a megvásárolt terméket nem lehet kipróbálni. Ezért létezik a 14 napos elállási jogosultság. Az, hogy átvételkor van-e lehetőség a csomag ellenőrzésére, kibontására, megvizsgálására a futárszolgálat és a vállalkozás általános szerződési feltételeitől, a futárszolgálat és a vállalkozás közötti jogviszonytól függ” – mondja Tiborcz Attila, a Bónusz Brigád jogásza.

Repülőjegy 100, pulcsi 200, Szafi lisztkeverék 89 forintért

És akkor lássuk a címben felvetett problémát: ha a boltban 200 forintot írtak a márkás kávé alá, ami valójában 2000 forint lenne, akkor az üzlet köteles a kiírt áron odaadni a terméket – ezzel a jogával sok ember tisztában is van és rendszeresen él is vele. De vajon ugyanez a szabály vonatkozik az online vásárlásokra is? Többször megesett, hogy valamiféle technikai hiba vagy épp egy elírás miatt hihetetlenül alacsony áron sikerül a kosárba tenni egy-egy terméket vagy szolgáltatás. Vajon köteles a webáruház üzemeltetője ezen az áron odaadni áruját?

„Abban az esetben, ha valamely hibának vagy elírásnak köszönhetően alacsonyabb áron tud a vásárló megszerezni egyes terméket/szolgáltatást, úgy a webáruház köteles ezen az áron odaadni az áruját, ugyanis, ha az ár tájékoztatás valótlan információt tartalmaz, az megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül és jogsértés valósul meg” – mondja Tiborcz Attila, a Bónusz Brigád jogásza.

Pár nappal ezelőtt ez a hiba a Bónusz Brigádon is megtörtént: 104 szemfüles vevő csaphatott le 890 forint helyett 89 forintért a Szafi népszerű gluténmentes lisztkeverékére. Az élményeket kínáló oldal természetesen jogszerűen járt el és nem hagyta, hogy csalódjanak vevői: akik voltak olyan gyorsak és a hiba elhárítása előtt ezen az áron tudtak vásárolni, ők megkapták a terméket ezen a hihetetlenül alacsony áron.

Kockázatos-e az online vásárlás?

A Bónusz Brigád jogásza szerint természetesen van kockázata az online vásárlásnak, hiszen a terméket nem lehet előre kipróbálni (megtekinteni, megtapintani, ízlelni, megvizsgálni), a valóságban eltérő lehet a termék valamely tulajdonsága az online felületen látottaktól. Internetes csalás, személyes adatokkal való visszaélés kockázata is fennáll, valamint elképzelhető, hogy a webshop elérhetetlenné válik, megszűnik, garancia érvényesítése nehézzé vagy lehetetlenné válik.

Persze ezek a kockázatok csökkenthetők azzal, ha megbízható, igényes, komoly hátérrel rendelkező felületről, vállalkozástól vásárolunk és értékeléseket olvasgatunk az adott webáruházról és annak panaszkezelési gyakorlatáról, valamint erősen átnézzük az eladó oldalát. Fontos a megbízható futárszolgálat és az, hogy a fizetésre használt oldal rendelkezzen tanúsítvánnyal, valamint valóban tudjunk élni az elállási jogunkkal, ha nem vagyunk megelégedve a termékkel vagy egyszerűen meggondoljuk magunkat – sajnos ez utóbbi gyakran csak a már lezajlott vásárlás után derül ki.

  • Megosztom