Mesterséges intelligenciával turbózták fel a védelmet

Valós időben véd a kártevők ellen a G DATA új, mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló vírusvédelmi technológiája. A DeepRay célja, hogy felismerje azokat a rosszindulatú kódokat, amelyeket a bűnözők különböző álcázási módszerekkel újracsomagoltak.

Ma egy tipikus kártevő olyan komplex kódból áll, amelyet évekig fejlesztenek a bűnözők. Mivel a vírusvédelmi szoftverek az új kártékony kódokat általában gyorsan detektálják, a fejlesztés a bűnözők számára csak akkor kifizetődő, ha a már ismertté vált vírusokat gyorsan és egyszerűen újra tudják csomagolni, majd az újracsomagolással álcázott kártevőt új verzióként tudják terjeszteni.

Olyan ez, mintha egy terrorista újra és újra megpróbálna felcsempészni egy lőfegyvert egy repülőgépre. Ha egy pisztolyt tesz a zsebébe, akkor egyből lebukik. Ezért különböző technikákat vet be: a fegyvert elkészíti műanyagból, majd részekre szedi, és az egyes részeket külön-külön próbálja meg feljuttatni a gépre. A kártevők fejlesztése is így működik: a bűnözők ugyanazt a kódot különböző technikákkal álcázva újra és újra elrejtik különböző csomagokban, és egy kártevőből akár több száz változatot készítenek el.

A hagyományos vírusvédelem minden egyes újracsomagolt kártevőt új változatként analizál, majd minden új változatot egyesével blokkol. A vírusirtó cégek ezért folyamatosan fejlesztik azokat a technológiákat, amelyek segítségével „általánosan” ismerik fel a kártevőket, jellemzően azok viselkedése alapján. A magatartás-alapú vírusvédelem a gépre letöltött kódok szimulált viselkedése alapján ismeri fel az új kártevőket, és azt a kódot tekinti kártevőnek, amely úgy viselkedik a gépen, ahogyan a kártevők szoktak (például kinyit egy portot, és egy távoli szerverről további fájlokat tölt le). Az ilyen védelem ma már fontos részét képezi minden vírusirtónak, de a G DATA most ennél jóval tovább megy.

A kockázati tényező kiszámításához az új DeepRay technológia 150 különböző jellemzőt vesz figyelembe, beleértve például a fájl méretét, a benne foglalt programkódot vagy a programozási környezetet, amelyet a fájl létrehozásához használtak. Az adatokat egy neurális hálózat elemzi, amely képes a tanulásra, így folyamatosan elraktározza az előző vizsgálatok eredményét, majd az új kódok elemzésében ezeket az eredményeket felhasználja. Mindehhez a DeepRay 20 különböző gépi tanulási modellt használ fel, és ha az egyik modell kártevőnek jelöl meg egy fájlt, akkor azt mélyebb elemzésnek veti alá. Erre a gép RAM memóriájában kerül sor, méghozzá azért, hogy a kártevő ne tudja érzékelni az elemzői környezetet. A technológia lehetővé teszi olyan kártevők felismerését is, amelyek korábban átjutottak a vírusvédelmen.

„A DeepRay segítségével megváltoztatjuk a játék szabályait, és a bűnözők gazdasági modelljére mérünk válaszcsapást. Azt tesszük lehetetlenné, hogy egyszerűen és költséghatékonyan készítsenek egy meglévő kártevőből új variációkat, és így határozottan növeljük ügyfeleink védelmét” – hangsúlyozza Andreas Lünig, a G DATA egyik alapítója és ügyvezetője.

A DeepRay ellehetetleníti, hogy a bűnözők egyszerűen újracsomagolják a már ismertté vált kártevőket, így például hiába álcáznak rendszerfájlnak egy vírust. A teljesen új kártevőcsaládok felismeréséhez pedig az adaptív tanulást használja. A DeepRay segítségével felépített tudás így a korábbiakhoz képest stabilabb és hosszabban használható a kártevők elleni védekezéshez.

Az új technológia már bekerült a G DATA lakossági szoftvereibe, a német cég vállalati termékeibe pedig a következő hónapokban fog.

  • Megosztom