Mégse lehetetlenül el a média március 15-én

Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata értelmében sértette az Alaptörvényt az új Polgári Törvénykönyv azon passzusa, mely korlátozni próbálta a szólásszabadságot és ezen keresztül a sajtó szabad működését. Az új PTK rendelkezése szűkítette volna a közszereplők bírálhatóságának eseteit. A határozat néhány nappal előzi meg a Szabad sajtó ünnepét, azaz március 15-ét, amikor az új PTK hatályba lépett volna.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményben üdvözölte ma az Alkotmánybíróság tegnapi döntését, mellyel megsemmisítette az új Polgári Törvénykönyv korlátozó szabályát. Az alkotmánybírósági határozat azért is nagyon fontos a TASZ szerint, mert részletesen és pontosan kijelölte azt a határt, ameddig az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés iránymutatás a jogalkalmazó szerveknek – elsősorban a bíróságoknak – melynek segítségével a jövőben nőhet a szólás- és sajtószabadságot érvényesítő ítéletek száma.

Közszereplő bírálata csak “méltányolható közérdekből”?

Az új Polgári Törvénykönyv szövege eredetileg így szólt: „2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme] A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és ezért megsemmisítette a „méltányolható közérdekből” szövegrészt. A bírák szerint a közügyek szabad megvitatása és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése önmagában olyan nyomós közérdek, hogy nincs szükség további mérlegelésre. Ez azonban csak akkor van így, ha a közhatalom gyakorlóinak vagy közszereplő politikusoknak a közéleti tevékenységét éri bírálat.

A jogvédők szerint a határozat a magyar jogalkotás és jogalkalmazás régi adósságát törlesztette, amikor elkülönítette egymástól a közszereplőket, a közhatalom gyakorlóit és a közszereplő politikusokat. Az Alkotmánybíróság azt is kiemelte, hogy nem a bírált személy pozíciója általában, hanem a konkrét közéleti tevékenysége az, ami jogossá teszi az éles kritikát. Ennek oka, hogy a politikai beszéd, vagyis a közügyek megvitatása a lehető legszélesebb körben szabad kell, hogy legyen, és csak nagyon kevés esetben engedhető meg az ilyen típusú kommunikáció korlátozása. A határozat kiemelte, hogy a közéleti kérdésekben megfogalmazott értékítélet nem korlátozható, míg a tényállítások esetében is fontos mérlegelni, hogy egy esetleges szankció nem korlátozza-e túlzottan a szabad vitát. A TASZ szerint ugyanakkor célszerű lett volna, ha az Alkotmánybíróság a polgári jogi jogviszonyokra is kimondja a büntetőjogban bevett szabályt, miszerint csak az olyan tényállításokért járhat szankció, melyek tudatosan hamisak, vagy a hivatásból, foglalkozásból adódó szabályok megsértése miatt gondatlanságból valótlanok (ez az úgynevezett New York Times-szabály).

A határozat természetesen nem jelenti azt, hogy a közéleti szereplők emberi méltósága nem érdemelne védelmet. Ám ez a joguk csak akkor érvényesülhet, ha nem a közéleti szerepvállalásukkal összefüggésben éri őket kritika, hanem családi- vagy magánéletükkel kapcsolatban, vagyis az emberi méltóság magját érintően. Ezekben az esetekben az ő jogaikat is ugyanúgy kell védenie a bíróságoknak, mint egy magánszemély esetében – közölte a TASZ.

Utolsó pillanatban fékezték meg

Az új Polgári Törvénykönyvet a fideszes kétharmad 2013 márciusában, vagyis egy évvel ezelőtt fogadta el. A szólásszabadságot korlátozó, és a Fidesz-KDNP által megszavazott különféle Alaptörvény-változatokkal is ellentétes passzus a Szabad Sajtó idei ünnepén, március 15-én lépett volna hatályba, ám Szabó Máté ombudsman kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a “méltányolható közérdekből” kitételt.

„Bízunk benne, hogy a döntésre nem érkezik jogalkotói válasz, és az új polgári törvénykönyv a határozatnak megfelelő szöveggel lép hatályba március 15-én. Ebben az esetben, és ha a bíróságok követik az Alkotmánybíróság által kijelölt utat, derűs időszak vár a szólásszabadság barátaira.” – mondta ennek kapcsán Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság szakértője.

Az Alkotmánybíróságot egyébként láthatóan megosztotta az ügy, ugyanis Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária is különvéleményt készített.

  • Megosztom