Meglepő húzások – interjú Fischer Gáborral

Lépéskényszerbe hoztuk a konkurensünket, akik úgy reagáltak, ahogy azt vártuk, így ők gyengültek, mi pedig erősödtünk – mondja a műsorstruktúrát érintő szokatlan lépéseik kapcsán Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója. A szakember a Marketing&Media magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy van-e már annyi pénzük műsorgyártásra és -vásárlásra, mint az RTL Magyarországnak.

– Nemrég Dirk Gerkens vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy az idei év végére 15 csatornája lesz a TV2 Csoportnak. Ez azt jelenti, hogy a már beharangozott két új Spíler Tv mellé további két adó érkezik. Lehet ezekről már valamit tudni?

– A TV2 Csoport tudatos tervezéssel bővíti portfólióját, és még van olyan tematika, amiben bőven van piaci potenciál. Az, hogy milyen kábelcsatornákat indítunk, azt a megfelelő időben be fogjuk jelenteni. A célunk az, hogy a lehető legszélesebb közönséget lefedjük a csatornakínálatunkkal és portfóliószinten piacvezetők legyünk.

– A Spíler esetében miért döntöttetek két újabb csatorna indításáról?

– A Spíler1Tv-nél többször előfordult, hogy az élő közvetítések egy időben zajlottak, így kényszermegoldásként más tematikájú csatornákon is mérkőzéseket adtunk, hogy a szurkolók ne maradjanak le ezekről a sporteseményekről. Ősztől a Bajnokok Ligája mérkőzései is láthatók nálunk, így még több élő közvetítés várható. Ezért indulnak újabb sporttematikájú csatornák, hogy amikor átfedés van, ne kelljen az adott eseményt egy teljesen idegen tematikájú tévéadón adni.

– Dolgoztál korábban a fő konkurensnél, ezért lehet elképzelésed arról, hogy mennyit tudnak műsorok vásárlására, gyártására költeni. Ezen a téren most a TV2 Csoport és az RTL Magyarország műsorokra fordítható büdzséje hogyan viszonyul egymáshoz?

– Azt gondolom, hogy portfóliószinten nagyságrendileg azonosak a költéseink, csak éppen nálunk ez jóval több csatornára oszlik szét. Hosszú távon kiderül, ki fektette be jobban a pénzét, kinek a stratégiája működik.

– Mi a helyzet ebből a szempontból az RTL Klub és a TV2 viszonylatában?

– A TV2 korábban a mostaninak a töredékét fordította programinvesztícióra, ami irreális volt, és hátrányos piaci helyzetbe sodorta a csatornát. Azóta a cégcsoport felzárkózott, pontos stratégia mentén, előre tervezetten fekteti a pénzét műsorokba, és ennek már most látszanak az eredményei.

– Azt nyilatkoztad korábban, hogy „annyi csatornát fogunk indítani, amennyivel piacvezetők leszünk”. Ezt lefordíthatjuk úgy is, hogy „kerül, amibe kerül” alapon lennétek piacvezetők?

– Nem, bár szeretik ezt terjeszteni rólunk. Mint említettem, most költünk annyit, amennyi reális a magyar piaci viszonyok között. Mi egész napon, minél szélesebb közönséget szeretnénk szórakoztatni, a kereskedelmi bevételeinket maximalizálva. A jelenlegi kábelcsatornáinkkal is megvertük már az RTL kábelportfóliáját, először 2017 decemberében és ma (március 27-én – a szerk.). Nagyon úgy fest, hogy márciusban is győzünk teljes napon és a 18–59 évesek körében.

– Igazából azért az RTL Magyarországot a saját célcsoportjában (18–49 évesek és főműsoridő) lenne nagy szó megverni, nem teljes lakosságnál és teljes napon. Az előbbit belátható időn belül elérhetőnek tartod?

– Ma már a terjesztési bevételek megközelítik a kereskedelmi bevételeket, és a kábelszolgáltatóknak teljes napon kell műsorokat kínálnunk, így nem szabad túlértékelni sem a főműsoridőt, sem a szűk korcsoportot. A négy-öt órás főműsoridő nem fedi le a teljes piacot és félrevezető lehet a valós eredményeket illetően. Piacról beszélhetünk, mivel reklámidőt nem csak ebben a négy órában értékesítünk, emellett szintén fontos figyelembe venni, hogy egy nap 24 órából áll. Ha mégis ragaszkodunk ehhez a megközelítéshez, azt látjuk, hogy a TV2 itt is rohamtempóban dolgozza le a hátrányát az RTL Klubbal szemben, miközben a kábelek között minimális különbség maradt. A 18–49 éveseknél 19.00–22.59 között 2016-ban az RTL Klub előnye még 8,5 százalékpont volt, 2018-ban ez már csak 1,8 százalékpont (január 1. és március 26. között – a szerk). Ugyanebben az összehasonlításban a kábelek között 1,9 százalékpont a különbség 2018-ban.

– Nyilatkoztál korábban arról is, hogy a Barátok közt és az Éjjel-nappal Budapest nézettségének csökkenését már két éve megjósoltad. Itt nem arról van szó, hogy ez tőletek függetlenül alakult így? Hiszen ez inkább adódhatott abból, hogy ősszel túl késői időpontra került ez a két sorozat.

– Az RTL hosszú évekig arra volt a legbüszkébb, hogy a programstruktúrája gyakorlatilag kőbe van vésve, és csak kritikus helyzetben változtatnak rajta. Valódi verseny nélkül nem volt nehéz stabil nézőbázist kialakítania. Az általad említett programingváltoztatások nem csak úgy, ok nélkül történtek. Amióta éles a verseny, az RTL-nek reagálnia kell, ezért már az idén is többször változtattak a programstruktúrájukon, emiatt kerülnek hátrébb, vagy előrébb a jól ismert műsorok. A bebetonozottnak számító Barátok közt is ki tudja, hányadik kezdési időpontjánál tart. Az, hogy a 19 órás műsorsávunk extra hosszú lett, szintén tudatos tervezés eredménye. Lépéskényszerbe hoztuk a konkurensünket, akik úgy reagáltak, ahogy azt vártuk, így ők gyengültek, mi pedig erősödtünk.

– Olyan megoldások még várhatók, mint amivel az őszi szezonban éltetek, amikor hétfőre került a Ninja Warrior és a hétköznap esti műsorok szombaton is képernyőre kerültek? Volt ennek értelme annak fényében, hogy amit nézettség terén nyertetek vele hétfőn, azt elveszítettétek szombaton?

– A stratégiai tervezésünk egyik fontos eleme volt, hogy ezt a szokatlan húzást meglépjük. Nagyon jó tapasztalás volt, hogy a piac és a nézők hogyan reagálnak egy ilyen nem várt változásra. A nézőket hamar meggyőztük arról, hogy hétfőn este nem kell az RTL Klubot nézni. Egyértelműen sikerként könyveljük el a Ninja Warrior Hungaryt, és ezzel együtt a múlt szezon hétfő estéinek nézettségi eredményeit. Nem a járt úton járunk, így a jövőben is várhatók hasonlóan újszerű lépések.

Heszler Róbert

Az interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

  • Megosztom