Megdöbbentő adatok a magyarokról

Bár számítógép- és internethasználatban nem sokkal marad le az uniós átlagtól a magyar lakosság, a digitális írástudás területén már jóval kedvezőtlenebb a helyzet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A vállalkozások körében pedig egészen megdöbbentő adatokat mértek a múlt évre vonatkozóan, a hazai cégek 91 százaléka használt számítógépet és 88 százaléka internetet, míg az Európai Unió átlaga mindkét mutatóban 97 százalék volt.

 

Ha csak a számítógép- és internethasználatot nézzük, nem drámai a magyar lakosság lemaradása az Európai Unió átlagától, azonban az mindenképpen figyelmeztető jel, hogy a 28 tagállam közül mindössze 8-ban alacsonyabb a háztartások internet ellátottsága, mint nálunk. A KSH 2014-re vonatkozó adatai szerint a magyar lakosság 76 százaléka volt számítógép-, illetve internethasználó 2014-ben, ez 1, valamint 2 százalékpontos elmaradást jelent az EU átlagához képest.

 

Lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet a vállalkozásokat vizsgálva, 2014-ben, amelyek 91 százaléka volt számítógép-, 88 százaléka pedig internethasználó, míg az uniós átlag ezeken a területeken 97 százalék. A szélessávú internetet használó cégek aránya 6 százalékponttal maradt el az Európai Unió átlagától, amelynél csak Bulgáriában, Görögországban és Romániában mértek alacsonyabb arányt.

 

A magyar vállalkozások lényegesen kisebb hányada élt az internet adta lehetőségekkel, mint az uniós átlag. A honlapok elterjedtségét tekintve Magyarországon a cégek 61 százaléka rendelkezett saját weboldallal 2014-ben, ezzel hazánk az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedett el, 13 százalékponttal lemaradva az uniós átlagtól. Legnagyobb arányban a finn (95%) és a dán (91%) vállalkozások működtettek honlapot.

 

A KSH jelentéséből az is kiderült, hogy a magyar lakosság sokkal kevésbé tudja használni a számítógépet, mint az EU-átlag. Mappát másolni vagy fájlokat tömöríteni jobban tudunk, mint a többi országban, ugyanakkor olyan bonyolultabb feladatokban már rosszabbak vagyunk, amelyekhez magasabb szintű ismeret kellene. A magyar felhasználók gyengébbek az EU-átagnál az alapvető Excel-függvények készítésében, nyomtatók vagy más eszközök csatlakoztatásában és telepítésében vagy a fájlok pendrive-ra vagy más eszközre való áthelyezésében.

 

A legnagyobb lemaradásunk a szoftverek konfigurálásában és a prezentációk készítésében van – állapítja meg a tanulmány. Nemcsak a lakosság, de a hazai vállalati szektor sem teljesít jól. Nemzetközi összehasonlításban a vállalati erőforrás-tervező rendszerek Magyarországon még kevésbé számítanak elterjedtnek: az ilyen rendszerrel rendelkező hazai vállalkozások aránya 2014-ben 17 százalék volt, mintegy fele az EU átlagának.

  • Megosztom