Kiugró forgalom sok panasszal

Elképesztő kampány előzte meg idén a Black Friday akciókat a kiskereskedelemben, és az adatok azt mutatják, hogy megérte a sok a reklám. Ugyanakkor a különböző online felületeken számos fogyasztói panasszal is lehetett találkozni, amelyek átverős akciókról számoltak be.

Idén már ötödik alkalommal futottak neki a hazai kereskedők a Black Friday-nak és az előző évek tapasztalataiból tanulva megerősített informatikai és logisztikai háttérrel készültek az akciós időszakra. Ezúttal is nagyon erős marketing kampány jelezte, hogy közeledik a hatalmas kedvezmények időszaka, és az egyik legnagyobb webshop, az eMAG adatai azt mutatják, hogy megérte a sok reklám. Múlt pénteken az eMAG egy nap alatt 6,8 milliárd forint értékben könyvelhetett el megrendeléseket Magyarországon, ami majdnem 19 százalékkal múlta felül a tavalyi év Black Friday forgalmát. Az oldal 2,7 millió látogatót regisztrált, ami 40 százalékkal haladja meg az előző év adatait, a látogatók összesen 253.859 terméket rendeltek az oldalról, 27 százalékban a Marketplace-ről.

„Az eMAG Black Friday-en több, mint 1300 eladóhoz érkeztek megrendelések, ami rávilágít arra, hogy a fogyasztók élvezik az online kereskedelem kínálta előnyöket: a termékek sokszínűségét és a vásárlás átláthatóságát” – nyilatkozta Catalin Dit, az eMAG magyarországi ügyvezető igazgatója.

Tisztán látható tendencia a fogyasztói viselkedésben, hogy a vásárláshoz és az oldal látogatáshoz is egyre gyakrabban használják okostelefonjukat: a teljes látogatottság 65 százaléka érkezett mobiltelefonokról, ami 8 százalékkal több, mint a tavalyi évben. Az eMAG honlapja hibátlanul helytállt, a csúcsforgalomban 164 000 látogató böngészett az oldalon egyidejűleg, ami közel 7 teltházas Groupama arénányi embernek felel meg. Mindemellett a kártyás fizetések jelenléte az egész nap folyamán szembetűnő volt, ami megerősíti az online kereskedelembe és az eMAG-ba vetett bizalmat. Ennél fogva több, mint 40 000 magyarországi vásárló választotta a kártyás fizetést, amikor megrendelték a kívánt termékeiket az eMAG-ról.

Habár a magyar vásárlók nagy számban rendeltek termékeket az egész nap folyamán, a csúcspont 07:16-kor érkezett el, amikor egyszerre 1047 árucikket rendeltek az oldalról. A legtöbb termékből álló rendelés 39 árucikket foglalt magába, köztük számos elektronikai és háztartási árucikket, ami egy állandó trend volt vásárlók körében – idén az eMAG felhasználói különös érdeklődést mutattak kisebb nagyobb háztartási gépek, tévék, laptopok, okostelefonok és deco ajánlatok iránt.

Az idei Black Friday azonban arra is rámutatott, hogy a webshopok nem csak etikus módszerekkel igyekeztek felpörgetni a forgalmat. Egészen megdöbbentő fogyasztói beszámolók érkeztek arról, hogy bizonyos termékek esetében több millió forintos eredeti árat tüntettek fel a kereskedők, miközben egy átlagos időszakban töredékébe kerültek ezek az árucikkek. Egy másik trükk pedig az volt, hogy a nap folyamán változtatták az akciós árat, így a rendkívül nagy kedvezmény csak rövidebb ideig volt elérhető, és bár utána is olcsóbban lehetett megvásárolni az adott árucikket, már jóval kisebb volt a kedvezmény mértéke.

Ha voltak is problémák, a mostani Black Friday is jól mutatta, hogy a magyar fogyasztók rákaptak az online vásárlásra, igaz bőven van még hova fejlődni. A Gazdasági Versenyhivatal egyébként már az idei Black Friday előtt is jelezte, hogy kiemelt figyelemmel kíséri az internetes kiskereskedelmet. A Deloitte Magyarország elemzése pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen versenykorlátozó probálkozások vannak ezen a területen. Több, már lezárult vagy most folyamatban lévő Európai Bizottsági vizsgálat is amiatt indult, mert termékgyártó vállalkozások kifejezetten megtiltották a forgalmazási hálózatukba tartozó kereskedőknek, hogy a termékeket online is értékesítsék. Teljesen egyértelmű az a versenyjogi gyakorlat, hogy az internetes értékesítés általános tilalma súlyos versenykorlátozásnak minősül és nem megengedett.

Az online kereskedelem korlátozásának másik tipikus eszköze az a módszer, amikor valamely gyártó meghatározott szempontok alapján kiválasztott kereskedőkből álló szelektív forgalmazási hálózatot hoz létre és abból kizárja a tisztán online kereskedőket arra hivatkozva, hogy a forgalmazási rendszerének tagjai csak bolti értékesítést is folytató vállalkozások lehetnek. Ez a korlátozás a versenyjogi szabályok alapján nem tiltott, mint ahogyan az sem, hogy a gyártó különböző áron értékesítse a termékeit a csak online, vagy csak bolti kereskedelmet folytató, vagy mindkét értékesítési formát alkalmazó kereskedőknek. Ezzel szemben versenyjogilag már kifogásolható, ha a gyártó az online és offline is értékesítő kereskedőknek adja eltérő áron a termékeit az értékesítés jellegére tekintettel.

  • Megosztom