Keményebb harc jöhet az álhírek ellen

Határozottabb fellépést szeretne a félretájékoztatással, az internetes álhírekkel szemben az Európai Bizottság (EB), amely ennek céljából cselekvési tervet és javaslatokat mutatott be szerdán. Az elképzelések szerint az eddiginél jóval több pénzt szánnak erre a célra és külön riasztási rendszert is létrehoznak, illetve havi beszámolóra kötelezik a meghatározó internetes platformokat, mint a Google és a Facebook.

Az EB megerősítené az EU külügyi szolgálatának illetékes munkacsoportjait és a szomszédságpolitikai partnerállamokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközt biztosítva számukra. A szolgálat stratégiai kommunikációs költségvetése a tervek szerint jövőre több mint kétszeresére – 1,9 millióról 5 millió euróra – emelkedik – írja beszámolójában az MTI. Külön riasztási rendszert hoznak létre az európai uniós intézmények és a tagországok között a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok megosztásának és a fenyegetések időben történő jelzése céljából.

Emellett a jövő májusi európai parlamenti választásokig havi jelentéstételre kötelezik vállalásaik végrehajtásáról az internetes platformokat, például a Google-t, a Facebookot és a Twittert. Az érintett vállalatoknak biztosítaniuk kell a politikai hirdetések átláthatóságát, fokozniuk kell a hamis felhasználói fiókok törlését, meg kell jelölniük az internetes botok által küldött üzeneteket és javítaniuk kell az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságát.

Az Európai Bizottság végezetül felszólította a tagországokat, hogy tegyenek többet az uniós értékek és szakpolitikák kommunikációja terén, és védelmezzék az EU-t és annak intézményeit a félretájékoztatási kampányokkal szemben, valamint külön programokkal mozdítsák elő a médiaműveltséget.

“Erős bizonyítékok mutatnak arra, hogy Oroszország a dezinformációk elsődleges forrása Európában” – húzta alá Andrus Ansip, a testület digitális egységes piacért felelős alelnöke. Kiemelte: a félretájékoztatás az orosz katonai doktrína, illetve a Nyugat megosztását és gyengítését célzó stratégia része.

“Szeretnénk látni, hogy az internetes platformok valódi előrelépést tesznek a vállalásaik végrehajtásában” – jelentette ki Julian King biztonságért felelős uniós biztos, hozzátéve, hogy amennyiben az önkéntes fellépés nem hoz megfelelő eredményt, akkor jogilag fogják szabályozni a kérdést.

  • Megosztom