Idén nagyon pörög a kiskereskedelem

Az Európai Unió éllovasai közé tartozik Magyarország a kiskereskedelmi forgalom várható idei növekedést ütemét figyelembe véve a GfK legújabb, 32 európai országot érintő felmérése szerint. A helyzetet azonban árnyalja, hogy míg az EU-ban tavaly átlagosan 16153 euró volt az egy főre jutó, elméletileg elkölthető összeg, addig nálunk ennek alig több mint harmada, 5549 euró.

 

A csökkenő munkanélküliség és a jövedelmi szint enyhe növekedése pozitív hatással van számos területre – állapítja meg a GfK elemzése. A 28 országot magába foglaló Európai Unióban (EU-28) 2016-ban az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 16153 euró volt, ami 0,7 százalékos (nominális) növekedést jelez a megelőző évhez képest. A legnagyobb növekedési rátával Közép- és Kelet-Európa országai büszkélkedhetnek. A hazai trendeket figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyelőtti 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.

 

A GfK stabil 1,4 százalékos forgalmi növekedést prognosztizál az EU 28 országában 2017-re vonatkozóan. Nagy-Britannia kilépésével a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nő. A növekedéssel érintett régiók körében nem történik változás 2017-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest: továbbra is Romániában (+8,9 százalék) és Magyarországon (+5,7 százalék) a legdinamikusabb fejlődés üteme.

 

A GfK Horvátországban, Bulgáriában és a Balti Államokban 4-5,5 százalékos növekedést valószínűsít. A forgalom növekedése Lengyelországban várhatóan 5,3 százalékot ér majd el a lengyel zloty felértékelődése, a jövedelmek és az árak emelkedése nyomán. A csökkenő forgalom jegyében eltelt két év után a Görögországban működő bolti kiskereskedelem is fellélegezhet, köszönhetően a 2017-re prognosztizált mérsékelt – 1 százaléknyi – növekedésnek.

 

A vásárlóerő növekedése csak részben támogatja a kiskereskedelmet A bolti kiskereskedelem fogyasztási célú költésekből való részesedésének hosszú távon csökkenő trendje 2016-ban folytatódott. A korrigált adatok szerint ez a részesedés az EU-28-ban 31,3 százalék volt 2016-ban, ami gyakorlatilag megegyezik az azt megelőző évben mért 31,4 százalékkal. Az európai lakosság rendelkezésére álló jövedelmek fokozottan áramlanak az egészségügyi, valamint a gasztronómiai szektorba, és egyre nagyobb arányban online vásárlásokat, valamint lakhatási költségeket fedeznek.

  • Megosztom