Hiányoznak a vállalati stratégiák

A Grayling globális, a kommunikációs iparágat vizsgáló felmérése, a Grayling Pulse keretében ismét több mint 1100 kommunikációs szakembert kérdezett meg, hogy feltérképezze a kommunikációs iparág aktuális trendjeit.

Az előző kutatásban mért eredményhez hasonlóan globálisan a válaszadók ötöde továbbra is növeli a PR-re fordított költségvetését. Kelet-Közép- és Délkelet-Európában ezúttal némileg többen, a megkérdezettek 23,5 százaléka (szemben a korábbi 19,4 százalékkal) növeli a PR költségvetését, 38,8 százalék nem változtat azon.

Magyarországon a globális trendektől és a korábbi 25 százalékos aránytól eltérően mindössze a válaszadók 12,5 százaléka növeli költségvetését, 37,5 százalék nem változtat rajta.

A hazai válaszadók 35,3 százaléka elsősorban a közösségi médiára és a digitális kommunikációra fordított összeget emeli, a sorban ezután következik a CSR-re és a fenntarthatóságra (11,8 százalék), valamint a vállalati kommunikációra (8,8 százalék) fordítandó kiadások növelése.

A korábbi 47 százalékkal szemben a mostani felmérésben mindössze a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy globálisan növekedett a PR-tevékenység láthatósága a vállalatok menedzsmentjében. Ez az érték Kelet-Közép- és Délkelet-Európában 40,2, Magyarországon pedig 33,3 százalék.

Globálisan a kommunikációval foglalkozók úgy látják, hogy a PR nagymértékben (49,1 százalék) hozzájárul az üzletfejlesztéshez és a vállalati sikerekhez. Ez a szám Kelet-Közép-Európában szintén magas (39,4 százalék), azonban csökkent a korábbi 45,9 százalékhoz képest. Magyarországon ugyanakkor mindössze a válaszadók 20 százaléka gondolja úgy, hogy a PR elősegíti vállalatuk sikereit.

A válaszadók globálisan (17,1 százalék) és Magyarországon (14,7 százalék) is elsősorban projektalapú megbízásaik számát tervezik növelni nagyobb mértékben az átalánydíjas megbízásokhoz képest (globálisan 8,8, Magyarországon 2,9 százalék).

Míg világszerte a vállalatok több mint 22, addig a magyar vállalatok közel 28 százalékának nincs digitális stratégiája. Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában ez az adat 29,6 százalék.

A válaszadók szerint vállalatuk közösségimédia-stratégiájában a legfontosabb cél az ismertség növelése és a hírnevük fejlesztése.

A felmérés szerint globálisan mindössze a vállalatok 23 százalékánál vesz részt az ügyvezető és a felső vezetés személyesen a közösségi média aktivitásokban. Ez az adat a Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában 26,1, Magyarországon 13,8 százalék.

Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában továbbra is megfigyelhető, hogy a válaszadók mintegy harmada növeli az integrált public affairs és kommunikációs megbízásait.

  • Megosztom