Fizetniük kell a tech-óriásoknak

Az Európai Parlament elfogadta a digitális szerzői jogokra vonatkozó álláspontot, ez alapján a technológiai óriáscégeknek, mint a Google és a Facebook fizetniük kell, ha művészek és újságírók munkáját használják fel. Az újságíróknak minden, a szerzői jogból származó, de a kiadójukhoz beérkező bevételből részesülniük kell.

A Parlament szerdán elfogadta felülvizsgált tárgyalási pozícióját a szerzői jogi szabályzás témájában. A ház a kisvállalatok és a szólásszabadság védelmét erősítette. Az Európai Parlament ezt az álláspontot képviseli majd a tagállamokkal folytatott tárgyalások során. A most elfogadott álláspont fontos változtatásokat tartalmaz a júniusi szakbizottsági javaslathoz képest – derül ki az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának közleményéből.

Megosztás után fizetés

A Parlament több esetben úgy változtatta meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát, hogy biztosítsa: a művészek – zenészek, előadók és forgatókönyvek szerzői -, hírszolgáltatók és újságírók megkapják a munkájuk után járó fizetséget, amikor munkájuk a különböző megosztó platformokon, például a YouTube-on vagy a Facebookon, illetve a Google News-hoz hasonló hírgyűjtő oldalakon megjelenik.

A szavazás után Alex Voss német néppárti jelentéstevő kijelentette: „Nagyon örülök, hogy az internetóriások kifejezetten erős lobbija ellenére végre a ház többsége támogatja az európai kreatívok igazságos díjazását. Nagy, felfokozott vita zajlott az irányelv körül, és azt hiszem, a Parlament odafigyelt a felvetett problémákra. Az innovációval kapcsolatos aggodalmaknak teret adva kiemeltük az irányelv hatálya alól a kis- és mikroplatformokat. Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet pont ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás.”

A parlamenti álláspont a bizottsági javaslathoz képest szigorítja az online platformok és aggregátorok felelősségre vonhatóságát a szerzői jogokkal kapcsolatban. A Parlament szerint ezen platformok és aggregátorok felelőssége a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat tesznek közzé, akkor fizetniük kell a jogtulajdonosnak. A Parlament álláspontja konkrétan például azt kéri, hogy maguk az újságírók, és nem pusztán a kiadók részesüljenek ebből a bevételből.

A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor a Parlament úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól.

A szólásszabadság védelme

Az Európai Parlament gondoskodni akar arról, hogy a szerzői jogok védelme az internetre jellemző szólásszabadság korlátozása nélkül valósuljon meg. Álláspontja értelmében a cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelenti a szerzői jogok megsértését.

A tartalomszolgáltatók csak olyan mechanizmus segítségével ellenőrízhetik a feltöltött anyagok esetében a szerzői jogok tiszteletben tartását, amely elkerüli, hogy „nem jogosulatlanul terjesztett művek” is fennakadjanak a rostán. Az online tartalomszolgáltatóknak ezen kívül gyors és emberek, nem algoritmusok által működtetett jogorvoslati mechanizmust is létre kell hozniuk, ahol az indokolatlanul eltávolított tartalmak miatti panaszok benyújthatók.

Az állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Erősebb tárgyalási pozíció a szerzők és az előadók számára

A Parlament szövege megerősíti a szerzők és előadóművészek jogait. Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról. A jogszabálytervezet szerint a bevételekbe a közvetett bevételt is bele kell számolni.

A szerzők és előadóművészek a szerzői jogok kizárólagos átruházásáról szóló szerződést vissza is vonhatják, amennyiben a védett teljesítményt hasznosító fél nem él a jogával.

  • Megosztom