Felhőkutatás a hazai nagyvállalatok körében – Tévhitek akadályozzák az innovációt

A Bell Research által készített, a magyar nagyvállalatok felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdjét vizsgáló kutatás érdekes tanulsággal szolgált. A hazai üzleti döntéshozók általában nyitottnak mutatkoznak a felhőmegoldásokra, azok konkrét alkalmazásától azonban gyakran visszatartja őket néhány lejárt szavatosságú félelem, illetve az ismeretek hiánya…

„Az adatok elsődleges elemzése után azt lehet mondani, hogy a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos hazai kihívások a mi számunkra inkább lehetőségek. Hiszen azokra a félelmekre és elvárásokra, amelyeket a felhővel kapcsolatban a magyar nagyvállalati vezetők megfogalmaztak, a mi felhőszolgáltatásaink kivétel nélkül meggyőző megoldást nyújtanak” – mondja Papp István, annak a Microsoft Magyarországnak a vezetője, amely az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) mellett a 300 nagyvállalati döntéshozó megkérdezésével zajló kutatás egyik megrendelője volt.

A nemrégiben lezárult kutatás eredményei részben emlékeztetnek azokra a tanulságokra, amelyeket a fejlett piacokon készített hasonló kutatások tükröznek, részben azonban némi „kolorlokállal” is színesítik azokat. Az például másutt sem ismeretlen jelenség, hogy miközben a válaszadók kétharmada úgy érzi, meglehetősen magabiztos tudással rendelkezik a felhőszolgáltatásokat illetően (sőt, a válaszadók háromnegyede gyakorlati és személyes tapasztalatokról is beszámolt), addig azok kiterjedt alkalmazását mégis épp az információhiány, vagy a tévhitek megléte hiúsítja meg. Az azonban már bátran tekinthető magyar, de legalábbis keletközép-európai sajátosságnak, hogy az ideális felhőszolgáltatóval szembeni elvárások között a sorban legelső az, hogy az igénybe vett felhőszolgáltatásnak legyen „papírja” arról, hogy minden hatósági és jogszabályi előírásnak megfelel. Itthon ugyancsak dobogós „felhőfélelemnek” bizonyult a külső szolgáltatótól való függés, tehát az, hogy az adatvagyon fölötti kontrollt – valamilyen mértékben – másnak kell átengedni: ezt a válaszadók több mint kétharmada jelölte meg releváns kérdésként. Sorban a harmadik „szorongás” a szerződéskötés bonyolultságával, a létrejövő együttműködés átláthatóságával kapcsolatban fogalmazódott meg és csak ezután következett az az elvárás, amelyet előzetesen talán sokan vártak volna „előkelőbb helyre”: nevezetesen a pénzügyi szempont. A felhőszolgáltatások belépési költségeivel kapcsolatos félelmet csupán a válaszadók 27%-a jelölte meg visszatartó erőként.

papp_istvan_microsoft„Ezért fogalmaztam úgy, hogy a kutatás tanulságai inkább csak egyszerűsítik a dolgunkat. A Microsoft-felhőszolgáltatások ugyanis minden megfogalmazott félelemre, kételyre megnyugtató választ adnak. A szolgáltatásaink jogi értelemben vett megfelelőségéhez kétség sem férhet, hiszen még az e tekintetben híresen rigorózus EU adatvédelmi jóváhagyásával is rendelkezünk – mindezidáig egyébként egyedüli szolgáltatóként az iparágban! Adatvédelmi gyakorlatunk alapja az, hogy a felhasználók tudta és engedélye nélkül harmadik fél ne férhessen hozzá az adatokhoz. A mi felhőszolgáltatásaink ráadásul nemcsak egyszerűen és költséghatékony módon vezethetők be, de könnyebben is használhatók, mint a legtöbb versenytársunké, hiszen a mindenki számára jól ismert IT-környezetben működnek” – sorolja Papp István, miért érezték úgy, hogy az ideális felhőszolgáltatóval kapcsolatos elvárásaik megfogalmazásakor a magyar üzleti döntéshozók tulajdonképpen „a Microsoft fantomrajzát rajzolták meg”.

grosz_judit_microsoftAzért teendőt is ad a Microsoft szakembereinek a kutatás jó néhány tanulsága. Grósz Judit marketingvezető szerint fontos észrevenni, hogy a magyarországi cégek vezetői jóval szűkebben határozták meg a felhő felhasználási területét vállalataik működésében, mint nyugat-európai, vagy észak-amerikai kollégáik. A magyar vállalatvezetők többsége szerint a felhőnek alapvetően csak három területen van létjogosultsága a cégénél. Közel 90%-uk szerint az informatikai hátország fejlesztésében, a válaszadók bő fele szerint a marketing területén, míg a vezetők szűk fele szerint a vállalatirányítási rendszerek hatékonyabbá tételében lehet szerepe a cloudnak.

„Nemcsak a külföldi, de az egyre gyarapodó számú hazai esettanulmányok, >>best practicek<< fényében is meglepő volt, milyen kevés válaszadó – alig a harmaduk – ismerte fel a felhőben szunnyadó lehetőségeket például a HR vagy a pénzügy területén. Pedig a cégen belüli innováció ezeken a szakterületeken különösen látványos lehet a felhő segítségével” – magyarázza a marketingszakember, aki hozzátette: a Microsoft épp ezért döntött úgy, hogy a közeljövőben hazai, vagy a magyar gazdasági környezetben is érvényes gyakorlati példákkal igyekszik bemutatni a vállalkozások döntéshozóinak, mit tehet az ő cégükért a felhő.

A kutatás talán legkevésbé „papírforma szerinti” tanulsága az volt, hogy a magyar nagyvállalatok relatív lemaradását a felhőszolgáltatások terén csak a legkevésbé okozhatják pénzügyi indokok. A magyar nagyvállalatok tekintélyes része ugyanis eleve sokat költ IT-ra. Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy sokan lényegesen többet, mintha felhőszolgáltatásokkal váltanák fel, vagy egészítenék ki az informatikai szolgáltatásaik egy részét. Bár az adatok nagyon szórnak, ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes külön is megjegyezni. A magyar nagyvállalati döntéshozók fele (ez óriási arány) nem is tudta pontosan megmondani, mennyibe kerül cégének az informatikai terület jelenlegi formájában történő fenntartása, míg a válaszadók ötöde elismerte, hogy az IT-költségek akár az 50-200 millió forintra is rúghatnak az éves költségvetésükben. Mindezt tovább árnyalja az, hogy a nem-felhőalapú, „old-school” IT-rendszerek üzemeltetése nem ritkán 20-100 fő közötti IT-csapat fenntartását is megköveteli a megkérdezett cégektől.

A magyar nagyvállalatok egy tekintélyes részének tehát nem csupán a lehetősége, de az érdekeltsége is megvolna abban, hogy a közeljövőben megvizsgálja, vajon a felhőszolgáltatások révén hogyan tehető hatékonyabbá a működése…

A Microsoft felhő szolgáltatásairól itt olvashat bővebben.

  • Megosztom