Ezektől a vírusoktól retteghetünk a nyáron

A nyár toplistás kártevői zsarolnak, reklámoznak és virtuális valutát bányásznak.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit.

A Top10 listát ezúttal is a JS/CoinMiner trójai vezeti. Ez egy olyan szkript, amely a felhasználó tudta és jóváhagyása nélkül képes a kriptográfiai valuták bányászatára. A kártevő segítségével a támadók észrevétlenül Feathercoin, Litecoin vagy Monero bányászatra használják az áldozat számítógépének erőforrásait, és az érintett felhasználók nagy száma miatt ezzel komoly bevételekre tehetnek szert. A weboldalak megfertőzésével ugyanis egyszerűbben lehet nagy számú felhasználót elérni, mint az áldozatok gépeit egyenként megfertőzni.

Szintén ugyanebben utazik még másik két kártevő, a hatodik helyen szereplő Win32/CoinMiner, illetve a kilencedik helyezett 64 bites Windows rendszereken futó Win64/CoinMiner is. Ezek a trójai programok ugyancsak képesek a megfertőzött számítógépen a felhasználó tudta nélkül kriptográfiai bányászat végrehajtására. Amiatt, hogy nehezítsék a víruslaborok visszafejtő, elemző munkáját, egyes változatok azt is képesek észlelni, hogy fut-e kódelemző debugger a háttérben, illetve hogy virtuális gépben futtatják-e, a kártevő ilyenkor azonnal megszakítja a futását és kilép.

A dobogó második helyén ezúttal az SBM/Exploit.DoublePulsar exploitot találjuk. Az ezen a néven észlelhető kártékony kód képes megfertőzni azokat a sérülékeny rendszereket, amelyek a CVE-2017-0145 sebezhetőség elleni javítófoltot még nem futtatták le. Ez az a bizonyos sérülékenység, amelyet korábban az NSA-től loptak el, és a későbbi tömeges WannaCryptor, illetve WannaCry zsarolóvírusos fertőzésekért volt felelős.

Ismét a listára került a HTML/FakeAlert, a nyolcadik helyet tudta megszerezni. Ez egy olyan trójai kártevőcsalád, amely jellemzően hamis figyelmeztető üzeneteket jelenít meg, hogy az úgynevezett support csalásra előkészítse a számítógépet. A felhasználót ezekben az üzenetekben arra ösztönzik, hogy lépjen kapcsolatba a csalók hamis műszaki támogatásával, ahol a “távsegítség” során kártékony kódokat, vagy távoli hozzáférést biztosító weboldalakra próbálják meg elirányítani a naiv felhasználókat, akik ekkor vírust, illetve kémprogramot töltenek le és telepítenek fel saját maguknak, amin keresztül aztán ellopják a személyes adataikat.

E hónapban a kéretlen reklámokat megjelenítő adware is számos szereplővel volt jelen, hiszen a harmadik helyezett JS/Adware.Imali, a negyedik pozícióban lévő JS/Adware.Agent.T, illetve a tizedikként felbukkanó Win32/MediaGet adware is kéretlen hirdetések megjelenítésével zavarja meg a böngészésünket.

Felmérés a zsarolóvírusokról

Az ESET Radar Report e havi kiadása ezúttal a zsarolóvírusokkal kapcsolatban készített felmérést idéz, a 2018 Risk: Value Report from NTT Security nevű jelentés ugyanis az ezzel kapcsolatos válaszokat foglalja össze. A 12 országban végzett kutatás eredményei szerint a vállalati döntéshozók 33%-a hajlik arra, hogy ransomware fertőzés esetén kifizesse a követelt váltságdíjat, és a cégek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy nem biztos benne, hogy fizetne. Ami viszont reményre adhat okot, hogy a vállatok fele készen áll arra, hogy aktívan befektessen az IT biztonságba.

Közismert, hogy a biztonsági szakma és a hatóságok nem tanácsolják a fizetést, hiszen ezzel a zsaroláson alapuló “üzleti” modellt, magyarán a szervezett bűnözést erősítik, ám a fertőzött vállalatok jelentős része (egyes statisztikák szerint legalább 40%-uk) mégis kifizeti a váltságdíjat.

Miért teszik ezt mégis? Az egyik ok az lehet, hogy a követelt summa kevesebb, mint a teljes helyreállítási költség lenne, illetve olyan esetekben, ahol hiányzik a biztonsági mentés. Komoly érv lehet az üzleti folytonosság is, egyes cégeknél az incidens kezelése miatti leállás olyan hatalmas veszteséget okozna, ami a cég működését, és a dolgozók foglalkoztatottságát alapjaiban veszélyeztetné. A 100%-os nemfizetés talán valóban hatással lehetne a zsarolóvírusok készítőire és terjesztőire, de nagyon valószínű, hogy helyette új utakat és módszereket dolgoznának ki. Mindenesetre a dilemma néhány esetben – például egészségügyi intézményeknél – nagyon nehéz, szinte feloldhatatlan, hiszen a fizetéssel a bűnözőket támogatják, míg a nemfizetéssel pedig a páciensek életét, egészségét veszélyeztetik. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a megelőzés a legszerencsésebb stratégia, amelyben a hatékony védelem mellett a rendszeres mentés is kulcstényezőként szerepel.

  • Megosztom