Elmúlt egy év – exkluzív interjú Karas Monikával

Éppen egy évvel ezelőtt nevezték ki dr. Karas Monikát a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökévé. A Marketing&Media ebből az alkalomból kért interjút Karas Monikától. A beszélgetés alkalmával szóba került a reklámadó és médiaszabályozási kérdések is  – például az, hogy a Médiatanács miért nem lépett fel, amikor a közmédia nem számolt be Bajor Imre halálhíréről – és a frekvenciaügyek is.

“A hatóság kikerült az európai és a hazai támadások kereszttűzéből”

A Marketing&Media következő, szeptemberi számában olvasható interjúban Karas Monika a kinevezése óta eltelt időszakot értékelve azt mondta, szerinte nagyon pozitívan alakult a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács elmúlt egy éve. Az elnökasszony szerint (aki Szalai Annamária halála után vette át az elnöki stafétát) “a hatóság kikerült az európai és a hazai támadások kereszttűzéből”, sikeresen végrehajtották a digitális átállást, haladnak a frekvenciaértékesítési projektek, megnyitották Magyarország első médiaértés-oktató központját, a Bűvösvölgyet, illetve folyamatosan adják át a kreatív műhelyeket a felsőoktatási intézményekben, működtetik az Internet Hotline-t, megalakult a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal… Arra a kérdésünkre, hogy mintha az elmúlt időszakban visszafogottabb lenne a Médiatanács, mint korábban, amikor még jóval “harciasabbak” voltak, Karas Monika azt válaszolta: “ha úgy tűnik, hogy kevesebb az elmarasztalás, az számunkra is siker, hiszen elsősorban nem regulázó, cenzúrázó szerepet szeretnénk betölteni, hanem a piaci szereplőkre akarunk ráhatni, hogy a szabályok betartásával működjenek. Azaz ha kevesebb a szankció, akkor ennek a célkitűzésnek eleget tettünk”.

A következő időszak feladatai

Az interjúban szóba kerültek a következő időszak feladatai is. (Az NMHH elnökét az új médiatörvény alapján kilenc esztendőre nevezték ki, ebből telt most le egy év.) “Mindenképpen nagyon fontos a most zajló frekvenciapályázat sikeres lezárása, részben a digitális átállással felszabaduló frekvenciáé, illetve még a polcon lévő frekvenciák egy részének pályáztatása. Az előbbi már az értékelés szakaszában van és októberre várható az eredmény. A továbbiakban a Médiatanács munkájában folytatni kell a médiaszolgáltatók hatósági ellenőrzését. Szeretnénk a Médiatanácson belül a közvélemény által már erősen sürgetett feladatokat is elvégezni, értem ez alatt a reklámhangerősséggel kapcsolatos, illetve a korhatáros műsorokkal kapcsolatos szabályoknak történő érvényszerzést. Fontos célkitűzésünk, hogy egyre inkább megismertessük működésünket a lakossággal is, hogy tudják, milyen ügyekben lehet hozzánk fordulni. Emellett intenzívebb részvétellel veszünk részt azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben már most is jelen vagyunk” – mondta Karas Monika.

Az interjú során felmerült az Axel Springer-Ringier fúzió is, amit korábban a Médiatanács Magyarországon blokkolt, most viszont már leokézták az összeolvadást, különösebb magyarázat nélkül. Erről az elnökasszony azt mondta, hogy “a korábban felmerült hatósági aggályokat végül az egyesülni kívánó médiacégek kiküszöbölték, tehát az előző határozatban szereplő indoklásnak megfelelően alakították át a termékportfóliójukat. Ezért nem volt a mostani egyesülésnek jogi akadálya”.

Reklámadó: nem sérül a sajtószabadság

A beszélgetésnek többször is témája volt a nemrégiben bevezetett reklám- és médiaadó, melynek kapcsán már csak azért is kíváncsiak voltunk Karas Monika véleményére, mert egykoron a reklámadó miatt tiltakozó Lánchíd Rádió jogi képviselője volt. Az elnökasszony először ugyan nem kívánt állást foglalni, mondván, ez a kérdés adózási kérdés, amelyről a törvényalkotás döntött és a hatóság nem érintett az ügyben, végül azonban hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a reklámadó korlátozná a sajtószabadságot. “Érdekes szokás Magyarországon, hogy minden médiát érintő kérdést a sajtószabadságra vezetnek vissza, talán érdemes lenne végre változtatni ezen a szemléleten” – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy a reklámadónak a műsorok nívójára is kihatása lehet, hiszen ha nem lesz pénze a médiatársaságoknak fejleszteni, megpróbálják visszafogni a költéseiket, azt mondta, hogy nem gondolja, hogy a feltételezés beigazolódna.

Több a szeriőz hír az RTL-en

Szóba került az RTL Klub Híradója is. Kérdésünkre, hogy korábban volt egy irány, hogy a hírműsorokban a szeriőz, közéleti hírek aránya legyen magasabb a bulvár rovására, így ilyen értelemben az RTL lépése, hogy egy ideje jóval több közéleti hírt ad, tekinthető-e a reklámadó pozitív hatásának, az elnök így felelt: “Igazából nem az volt a cél, hogy a szeriőz hírből legyen több, hanem hogy a kizárólag a havariákra koncentráló, szenzációhajhász híradók legyenek inkább komoly híradók. Vagyis itt nem kívánta meg senki, hogy ilyen tartalmú híradót gyártson bármelyik médiaszolgáltató. A saját nézettségi adataival azonban a médiaszolgáltatók fel tudják mérni, hogy a törzsnézőik mennyire vevők a hírműsoraik változtatására.” (Az interjú után derült ki, hogy az RTL Klub Híradójának nézettsége jelentősen megugrott, amióta több közéleti hírről számolnak be.)

A beszélgetésnek témája volt a TV2 is, ahol a reklámadó miatt egyelőre jegelik a Big Brother című műsort. Ennek kapcsán Karas Monika azt mondta, hogy “ha egy médiaszolgáltató egy valóságshow-t nem indít meg gazdasági okból, arra nekünk se rálátásunk, se ráhatásunk nincsen. Hogyha megindított valóságshow beleütközik a médiaszabályokba, tehát délután adják, vagy a kiskorúak fejlődésére káros tartalmakat sugároznak, nekünk akkor lenne hozzánk közünk”.

Kimaradt a halálhír – mit tett a Médiatanács?

A Marketing&Media következő számában megjelenő interjúban az elnökasszonytól megkérdeztük is, nem tartja-e szükségesnek, hogy olyan esetekben, amikor például a közmédia nem, illetve csak késve számol be híres színészek, például Bajor Imre vagy Robin Williams haláláról, valamilyen úton-módon a Médiatanács fellépjen, az elnökasszony azt mondta, hogy a médiahatóság nem szólhat bele a szerkesztői tartalmakba, illetve egyetlen esetben igen, ha a közvetített tartalom jogszabálysértő. De hogy valamilyen szolgáltató beszámol-e egy hírről, ebbe a médiahatóságnak nincsen beleszólási joga. Karas Monika szerint több bírósági ítélet, alkotmánybírósági határozat is kimondta, hogy senkinek nincs alanyi joga hírnek lenni, vagy hírmondóként szerepelni egy műsorban.

Szalay Dániel interjúja teljes terjedelmében a Marketing&Media következő számában olvasható. A beszélgetésben szóba kerültek a rádiós frekvenciák, Hiroshima, az okostelevíziók, és az is, hogy vajon egészséges-e a magyar médiapiac, amit ezekben a napokban hagyott el a Sanoma, illetve épp most szállna ki a német Funke csoport a HVG-ből.

  • Megosztom