Adat és ember jelene és jövője

A marketing büdzsé felosztása a csatornák között mindig is alapvető lépése volt a médiatervezési folyamatnak. A médiapiac fejlődésével e a feladat komplexitása és nehézsége –problémának is nevezhetjük akár – exponenciálisan nő. A következő 20 évben pedig, ha nem figyelünk oda, könnyen a fejünkre is nőhet!

Kedves Olvasó! Mire a cikkünk végére érsz, világszerte többszázezer tweet és új Facebook post születik, többezer applikáció letöltés, több millió email küldés történik… Nem beszélve újabb és újabb oldallátogatásról az OMD Futurology rovatban ☺

Egy kis történelem, avagy az adatok őskora

Míg 1998-ban, a csatorna “boom” idején, külföldön már 100 felett járt az elérhető csatornák száma, itthon egy évvel korábban jöttek be a kereskedelmi csatornák. Az első online banner 1994-ben jelent meg, és csak két évvel később, 1996-ban jött elő a Google a D.A.R.T (Dynamic Advertising Reporting & Targeting) szolgáltatásával, ami lehetővé tette, hogy a hirdetők egyáltalán azt lássák, hogy a felhasználók milyen módon interaktálnak a kampányukkal a különböző weboldalakon. Itt még nem beszélhetünk PPC hirdetésekről sem, ugyan 1999-ben a GoTo.com megjelent az első pay-per-placement hirdetési szolgáltatásával, az igazi sztár, a Google csak 2000-ben mutatta be az AdWords-öt. Teljesítmény adatok csupán a kampány vége után váltak elérhetőve, a mai mércénk szerint minimális mennyiségben. Technológia oldalról megközelítve is már-már hihetetlennek tűnő helyzetben volt az “adat világ” 20 évvel ezelőtt: 1990-ben 1 GB adat tárolása 9000 dollárba került, a feldolgozáshoz szükséges RAM memória 100.000 dollár volt Gigabyte-onként.

Adatrobbanás” napjainkban

Alig 20 ével később, napjainkban az asztalunkon elterülő adathalomban találkozhatunk a teljesség igénye nélkül rengeteg TV csatornára vonatkozó adattal, Video on Demand (VOD) adatokkal, Time shifted Viewing számokkal, az online világban pedig social, programmatic, PPC, hagyományos display, video, email hirdetések statisztikáival. Ehhez hozzáadhatjuk még a különböző platformokat, demográfiai adatokat, vásárlási szokásokat, website analitikát, és már foghatjuk is fejünket, hiszen ebből az egész adathalmazból nemcsak insight-ot szeretnénk kihámozni, hanem döntést is kell hoznunk a jövőre nézve!

Ahogy az elérhető termékek, a piac, és a verseny is folyamatosan nő, úgy a potenciális vásárlóinknak is egyre több és több eszköze, lehetősége van arra, hogy a számukra fontos információt megtalálják, és az áhított terméket megszerezzék. Mivel ezeket az eszközöket a technológiai fejlődés tette elérhetővé, ez azt is jelenti számunkra, hogy egyre nagyobb adatmennyiséggel kell dolgoznunk ahhoz, hogy megértsük a vásárlóinkat.

Már egy kampány esetén is elérhetőek olyan adatok, amiből kirajzolódhatnak a viselkedési mintázatok mellett olyan lényeges információk is, mint például a digitális csatornák hogyan segítik, vagy éppen kannibalizálják egymást.

A 20 éve megfizethetetlen adattárolási és feldolgozási költségek a technológia fejlődésének köszönhetően mondhatni, hogy bárki számára elérhetővé váltak, már nem csak a “nagyok” privilégiuma: 1 Gigabyte tárolása 3 cent-be kerül, , a feldolgozása pedig 5 dollár alá esett.

A széles körben hozzáférhető technológia így önmagában már nem jelent akkora versenyelőnyt, a fókusz áthelyeződik arra, hogy mennyire tudjuk kiaknázni ezeket a lehetőségeket.

forrás: http://www.mkomo.com/cost-per-gigabyte-update

A jövő erre van

Ahhoz, hogy a megfelelő időben, a legrészletesebb információk alapján a lehető legjobb döntést tudjuk hozni, két dologra van szükség: TECHNOLÓGIÁRA ÉS SZAKEMBEREKRE.

A következő 20 évben még több eszköz fog segíteni annak kiválasztásában, hogy hogy a felhasználókkal mikor, hol, milyen eszközökön keresztül kommunikáljunk. Ezek a lehetőségek tovább fragmentálják majd a már jelenleg is rendkívül összetett piacot, így mindenképpen azoké a szakembereké (fejlesztők, statisztikusok, data scientist-ek) lesz a főszerep, akik képesek lesznek megteremteni az adatvezérelt működés alapjait, integrálni tudják a mesterséges intelligencia eszközöket, automatizált folyamatokat hoznak létre. Ez az egyetlen módja annak, hogy azokat a bizonyos döntéseket ott, abban a pillanatban helyesen tudjuk meghozni. Az AI nem veszi át a kreatív gondolkodás és a humán factor szerepét, hanem biztosítja az értékes adatmennyiséget az értő és értékteremtő felhasználáshoz, hiszen az automatizáció értünk van és nem ellenünk.

Verba Tamás, Head of BI & Data

  • Megosztom